A valóság az emberevő oroszlánok legendája mögött
2009. november 4. 12:41 MTI
A két emberevő oroszlán, amely több mint száz éve egy kenyai vasútépítkezésen a Tsavo folyónál rettegésben tartotta a munkásokat, sokkal kevesebb embert falt fel, mint ahogy azt eddig feltételezték, s csak egyikük étrendje állt legalább harmadrészt emberhúsból - állítják amerikai kutatók.
A 19. századi oroszlánlegendát - amelyből a Ragadozók című kalandfilm is készült 1996-ban Val Kilmerrel és Michael Douglasszel a főszerepben - a Kaliforniai Egyetem egy kutatója és a chicagói Field Múzeum szakembere vizsgálta meg alaposabban. A vadállatok 1898-ben hónapokon át tartották félelemben a vasúti híd építésén dolgozókat, sokukat megtámadták és felfalták. A vérengzésnek egy brit mérnök-katonatiszt, John Henry Patterson vetett véget, akinek sikerült elpusztítani őket. A vadállatok bőrét a chicagói Field Múzeumban állították ki.
A szakértők, akik az Amerikai Tudományos Akadémia legfrissebb hírlevelében (PNAS) számoltak be kutatásaikról, a szőrük és fogazatuk alapján elemezték, hogy mit ettek az oroszlánok. Kimutatták, hogy a kilövésüket megelőző kilenc hónapban a bestiák egyike 24, a másik pedig 11 embert evett meg, vagyis együttesen 35-öt.
A kutatók szerint az oroszlánok által felfalt emberek teljes száma elérheti a 75-öt is, ami azonban még mindig jóval kevesebb, mint amiről annak idején Patterson beszélt, aki szerint 135 emberrel végeztek. (Nathaniel Dominy, a Kaliforniai Egyetem antropológusa szerint az emberevő oroszlánok kilövésére a térségbe hívott Patterson szándékosan túlozta el az áldozatok számát, hogy felnagyítsa saját fontosságát.) "Nem a történetet súlyát akartuk csökkenteni" - hangsúlyozták a kutatók, akik azt is megállapították, hogy a két kifejlett hímoroszlán nem egyformán fogyasztott az emberhúsból. Az egyik táplálékának közel egyharmadát tette ki az emberhús, míg a másik csak fele ennyit falt belőle.
Justin Yeakel, a Kalifornia Egyetem tudósa szerint nem úgy tűnik, mintha éheztek volna. Mint mondta: a csapatban és magányosan vadászó oroszlánok tiszteletben tartják a zsákmányejtő jogát, amikor az nekilát megenni a prédát. Valószínűleg a több emberhúst fogyasztó oroszlán ejthette el a legtöbb embert, s a másiknak kevesebb maradt a zsákmányból. "Mivel nem vagyunk túl nagy falat, ebből adódik, hogy ekkora a különbség a két oroszlán táplálkozása között" - következtetett Yeakel.
A kérdéses korszakban Kenyának azon a részén a környezeti változások következtében megfogyatkozott az oroszlánok élelemforrása, amely korábban főként zebrából és antilopból állt. Emellett a vadak fogazatán talált sérülések arra utaltak, hogy már nem tudtak olyan jól vadakra vadászni. Ezért fordult a figyelmük a vasútépítő munkások felé. "Pedig az oroszlánok tudják, hogy az emberek veszélyesek számukra" - mondta Yeakel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
