A Neander-völgyi és a modern embernek lehettek közös utódaik

A modern ember 40 ezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a Neander-völgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 10-12 ezer évig élt egymás mellett, majd a Neander-völgyi ember kihalt. A sok évezredes "szomszédság" okán végeláthatatlan vita folyik a kutatók között arról, hogy kereszteződött-e a modern és a Neander-völgyi ember, vagy sem, a közelmúltban pedig olyan fosszíliák kerültek elő, amelyek mindkét faj jellemzőivel rendelkeztek.

Svante Paabo a közeljövőben hozza nyilvánosságra a Neander-völgyi ember teljes genomját, amelyet a csontleletekből kinyert ősi DNS alapján állít össze. (A genom a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információját jelenti). A továbbiakban a professzor az adatokat a modern ember és a csimpánz genomjával tervezi összehasonlítani, hogy megfejthesse mindhárom faj eredetét.

Mint Paabo professzor a közelmúltban egy amerikai konferencián kijelentette, biztos abban, hogy a Neander-völgyi és a modern ember kereszteződött, a kérdés csupán az, hogy mennyire "produktívak" voltak ezek a kapcsolatok. "Ami igazán érdekel, hogy születtek-e közös gyerekek, s ha igen, hogyan járultak hozzá az utódok a Homo sapiens jelenkori sokféleségéhez" - magyarázta Svante Paabo, aki bízik benne, hogy hamarosan választ kap erre a kérdésre.

Chris Stringer brit antropológusprofesszor néhány nappal ezelőtt a Királyi Társaság konferenciáján viszont arról beszélt, hogy a Neander-völgyi és a modern ember genetikailag inkompatibilis (összeférhetetlen) volt, vagyis lehetett köztük szexuális kapcsolat, akár gyermekeik is születhettek, ám azok kevéssé voltak képesek az utódnemzésre. Hasonló jelenséget figyelnek meg az oroszlán és a tigris, valamint a ló és a zebra közös utódainál.

"Sokáig azt feltételeztem, hogy a Neander-völgyi ember primitív volt. Az újabban előkerült leletek tanúsága szerint azonban a Neander-völgyiek az utolsó 10-15 ezer évben, mielőtt 30 ezer éve kihaltak volna, elhunyt szeretteiknek megadták a végtisztességet, szerszámokat és ékszereket készítettek, például átfúrt gyöngyökből nyakláncot fűztek, mint ezt a modern ember tette" - magyarázta Chris Stringer.

Svante Paabo professzor szerint mivel a Neander-völgyi ember kihalása óta oly sok idő telt el, előfordulhat, hogy DNS-e a kimutathatatlanságig "felhígult" a modern emberben. E nehézség leküzdésére a genetikus nem a Neander-völgyi ember DNS-ét kutatja majd a modern ember genomjában, hanem fordítva - a Homo sapiens génjeit keresi a Homo neanderthalensis örökítőanyagában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?