Tudományos tanácskozás a semmisségi törvényekről
2009. október 21. 13:08 MTI
A semmisségi törvények a koncepciós perek áldozatait voltak hivatottak rehabilitálni - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke tegnap Veszprémben, a megyei bíróság székházában a semmiségi törvényekről rendezett tudományos tanácskozáson.
Korábban
Ha belegondolunk, már az sem világos, hogy mi az a koncepciós per - vetette fel a főbíró, mert szerinte annak is "többféle típusa" volt. Emlékeztetett arra, hogy voltak olyan perek, amikor "kiválasztottak" egy vagy több személyt, s hozzájuk kreáltak bűncselekményi koncepciót, "preparált szereplőkkel". Más esetekben pedig valóságos, megtörtént cselekményekből vontak le jogi következtetéseket, illetőleg ítéltek el olyan személyeket, akik nem voltak bűnösök.
Baka András példája szerint: 1956-ban a forradalmárokat államellenes bűncselekmények miatt ítélték el, noha a szabadságért küzdöttek, egy embertelen rendszer ellen emelték fel a szavukat. Ám akkoriban csak az ideológia számított - jegyezte meg az LB elnöke. Közlése szerint voltak azok a típusú koncepciós perek is, amikor jó szándékú emberek tömegeinek csapdát állítottak, vagy olyan követelmények elé állították őket, amelyeket lehetetlen volt teljesíteni. Lehetetlen volt például annyit termelni, előállítani; ez a padláslesöprések időszaka - tette hozzá, s a "szereplői" jogi köntösbe öltöztetett perek áldozataivá váltak.
Baka András elmondta: négy semmisségi törvény is született - 1989-ben, 1990-ben, 1992-ben és 2000-ben -, de ezek nem felejtették el az emberekkel a történteket. Nem orvosolták azokat a sérelmeket, amelyeket egy-egy személy vagy család elszenvedett - hangsúlyozta, hozzátéve: ezek jogi rehabilitációt nyújthattak meghurcolt embereknek, a koncepciós perek áldozatai egy részének, de nem adhattak megnyugvást az elrontott életekért. Nincs még általános megnyugvás, ezek a kérdések bennünk élnek, ott vannak a felszín alatt, kit jobban, kit kevésbé érintenek, de a magyar társadalomra még jellemző kérdések - mondta Baka András.
Zinner Tibor, az ELTE professzora, a Legfelsőbb Bíróság főosztályvezetője a tanácskozáson a négy semmisségi törvény lényegét ismertette és elemezte. Mint mondta, a semmisségi törvények hozzájárultak azon folyamatokhoz, amelyek az egykor meghurcoltak, vagy inkább a hozzátartozóik részére jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációt nyújtottak. A professzor is azt hangsúlyozta, hogy a semmisségi törvényekkel, a rehabilitációt kimondó bírósági ítéletekkel a sebeket nem lehetett begyógyítani, mindez a magyar társadalomban "velünk él, sőt velünk fog élni, s nagyszülőről gyermekre és unokára hagyományozódik".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
