Az ősi fegyvereket is tűzben edzették
2009. augusztus 17. 09:07 BBC News, MTI
Az őskori emberek valóságos "mérnökök" voltak Dél-Afrikában, ahol 72 ezer évvel ezelőtt tűzzel edzették a szerszámkészítésre alkalmas ásványokat - állítják amerikai kutatók, akik vizsgálataikról a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában számolnak be.
Korábban
A leletek tanúsága szerint az ember 800 ezer évvel ezelőtt kezdte alkalmazni a tüzet ételkészítésre. Tízezer évvel ezelőtt viszont cserépedényeket égettek ki, s fémet nyert ki az ércből a tűz segítségével. Mindmáig azonban semmit sem tudtak arról, hogy a két időpont között mi történt, miként fejlődött az embernek a tűzzel, a hővel kapcsolatos ismeretanyaga.
"A modern ember óriási mentális ugrásra volt képes" - hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője, Kyle Brown, az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológusa. Mint kifejtette, az ember legkorábban 165 ezer éve, de 72 ezer éve már egészen biztosan a tüzet nem csak főzésre, melegedésre és világításra alkalmazta. "A kövek hevítése a mérnöki tudomány megszületését jelentette" - magyarázta a kutató. Hevítés révén könnyebben lepattinthatók a kőből a szükséges alakú borotvaéles szerszámok.
A kutatók a mezolitikumból ("átmeneti kőkorszakból" vagy "középső kőkorszakból") származó lelőhelyen olyan eszközökre bukkantak, amelyeket szilkrétből készítették, egy igen kemény ásványból, amely kevéssé alkalmas pattintott kőeszközök előállítására. Ám hevítés során megváltozik az ásvány kristályszerkezete, s ezáltal könnyebben megmunkálhatóvá válik. Az ásványból kiváló vadászfegyverek és kések készíthetők, amelyeknek igen nagy keletje lehetett a cserekereskedelemben. A kutatók, hogy kipróbálják ötletüket, a tűzben hevítették több órán át az ásványdarabokat, majd hagyták kihűlni, s ezután már könnyűszerrel le tudták pattintani a szükséges méretű darabkákat.
John Webb és Marian Domanski, az ausztrál La Trobe Egyetem tudósai, akik nem voltak részesei a kutatásnak, a tanulmányhoz fűzött kommentárjukban megjegyzik: a hő alkalmazása a kőmegmunkálásban tette lehetővé a modern ember számára, hogy elhagyva az enyhe éghajlatú Afrikát, s zordabb vidékeken is megéljen Európában. "A tűz alkalmazása előnyt jelenthetett a modern embernek a neandervölgyi emberrel szemben, aki híján volt ilyen ismereteknek" - jegyezte meg John Webb és Marian Domanski.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap