Az ősi fegyvereket is tűzben edzették
2009. augusztus 17. 09:07 BBC News, MTI
Az őskori emberek valóságos "mérnökök" voltak Dél-Afrikában, ahol 72 ezer évvel ezelőtt tűzzel edzették a szerszámkészítésre alkalmas ásványokat - állítják amerikai kutatók, akik vizsgálataikról a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában számolnak be.
Korábban
A leletek tanúsága szerint az ember 800 ezer évvel ezelőtt kezdte alkalmazni a tüzet ételkészítésre. Tízezer évvel ezelőtt viszont cserépedényeket égettek ki, s fémet nyert ki az ércből a tűz segítségével. Mindmáig azonban semmit sem tudtak arról, hogy a két időpont között mi történt, miként fejlődött az embernek a tűzzel, a hővel kapcsolatos ismeretanyaga.
"A modern ember óriási mentális ugrásra volt képes" - hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője, Kyle Brown, az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológusa. Mint kifejtette, az ember legkorábban 165 ezer éve, de 72 ezer éve már egészen biztosan a tüzet nem csak főzésre, melegedésre és világításra alkalmazta. "A kövek hevítése a mérnöki tudomány megszületését jelentette" - magyarázta a kutató. Hevítés révén könnyebben lepattinthatók a kőből a szükséges alakú borotvaéles szerszámok.
A kutatók a mezolitikumból ("átmeneti kőkorszakból" vagy "középső kőkorszakból") származó lelőhelyen olyan eszközökre bukkantak, amelyeket szilkrétből készítették, egy igen kemény ásványból, amely kevéssé alkalmas pattintott kőeszközök előállítására. Ám hevítés során megváltozik az ásvány kristályszerkezete, s ezáltal könnyebben megmunkálhatóvá válik. Az ásványból kiváló vadászfegyverek és kések készíthetők, amelyeknek igen nagy keletje lehetett a cserekereskedelemben. A kutatók, hogy kipróbálják ötletüket, a tűzben hevítették több órán át az ásványdarabokat, majd hagyták kihűlni, s ezután már könnyűszerrel le tudták pattintani a szükséges méretű darabkákat.
John Webb és Marian Domanski, az ausztrál La Trobe Egyetem tudósai, akik nem voltak részesei a kutatásnak, a tanulmányhoz fűzött kommentárjukban megjegyzik: a hő alkalmazása a kőmegmunkálásban tette lehetővé a modern ember számára, hogy elhagyva az enyhe éghajlatú Afrikát, s zordabb vidékeken is megéljen Európában. "A tűz alkalmazása előnyt jelenthetett a modern embernek a neandervölgyi emberrel szemben, aki híján volt ilyen ismereteknek" - jegyezte meg John Webb és Marian Domanski.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.