Még mindig rejtélyes a világ legrégibb térképe

A Zaragozai Egyetem kutatói tizenöt éve próbálják megfejteni, mit is rejtenek a karcolások egy alig 18 centiméter hosszú, 13 centiméter széles, és két és fél centiméter vastagságú kőlapocskán, amelyre 1993-ban bukkantak. A kutatók eredményeiket a Journal of Human Evolution című szaklap legújabb számában ismertetik.

A jelek szerint a karcolások a barlangot körülvevő hegyeket és a kanyargó folyókat ábrázolják. A hegyoldalon még a kőszáli kecskéket is feltüntette az őskori térképkészítő. "Nem tudjuk, hogy mi célból készítették ezt a térképet, ám az nyilvánvaló, hogy igen fontos lehetett azok számára, akik 13660 évvel ezelőtt ezt a barlangot lakták" - fogalmazott a kutatásokat irányító Pilar Utrilla.

Mint mondta, a térképen esetleg valamilyen módon feltüntették azokat a területeket, ahol gombászni lehetett, vagy madártojásokat lelni. Esetleg az akkori legfőbb nyersanyag, a szerszámkészítésre használt kovakő lelőhelyeit vázolták fel. A kutatók szerint az sincs kizárva, hogy a kőtábla volt a fő mesemondó eszköz, de lehet, hogy segítségével tervezték meg a vadászatokat. "Semmi hasonlót nem találtak sehol Európában" - hangsúlyozta a lelettel kapcsolatban Pilar Utrilla.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején