Könyv jelent meg a ferences búcsújáróhelyekről

Kovács Kalliszt ferences pap Ferences búcsújáróhelyek hazánkban című kötete, amelyet a sümegi ferences rendház jelentetett meg, bemutatja a kegyhelyeket, kiemelve azok ferences vonatkozásait. E búcsújáróhelyek általában Mária-kegyhelyek. "Ha összevetjük a szerzetesrendek búcsújáróhelyeit, megállapíthatjuk, hogy a többieket messze megelőzve vezetnek a ferencesek" - tolmácsolta a szerző gondolatait a szerzetesrend sajtóközpontjának igazgatója.

A bencéseknek négy, a pálosoknak kettő, a domonkosoknak, a cisztercieknek, a premontreieknek és a bazilitáknak egy-egy kegyhelyük van. A ferences részesedés magas arányának oka a szerző szerint a Ferenc-rend nagy elterjedtsége, népszerűsége, a néppel való szoros kapcsolata és "különösképpen a rend Mária-tisztelete" - tette hozzá.

A ferences kegyhelyek közül ma nem mindegyik van a rend kezelésében, de a ferences hagyományok ott is elevenek és a búcsúk idején gyakran ferencesek is segítenek a szentmisék bemutatásában és a gyóntatásban. Ferencesek vezetik ma is a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet, valamint a sümegi, a gyöngyösi és a szeged-alsóvárosi kegytemplomot - közölte Szerdahelyi Csongor. Mint elmondta, Erdély két legnagyobb zarándokhelye - Csíksomlyó és Máriaradna - is ferences. További ferences hagyományú búcsújáróhely Andocs, Csatka, Búcsúszentlászló, Segesd, Homokkomárom, Baja-Vodica, Máriagyűd, Máriabesnyő és Jászberény.

A szerző könyvében kitér arra: az egyház feladatai közé tarozik őrködni a felett, hogy a búcsújáróhelyek életébe "ne keveredjenek téves, hitellenes, babonás elemek". Így például helytelen szóhasználatot és gyakorlatot tükröz a csodatevő kép, kegyszobor vagy víz emlegetése - mutatott rá. Kovács Kalliszt azt írja kötetében: nem a tárgyaknak vagy alkotásoknak van csodatevő ereje, hanem Szűz Máriának és a szenteknek, "akiket Isten a csodatevés adományával felruház". Példaként említi a máriapócsi kegyképet, amely - miután császári utasításra Bécsbe vitték - a hagyomány szerint megszűnt könnyezni, viszont a helyette elhelyezett másolat többször is könnyezett. Vagyis - állapította meg a szerző - "nem a kép művel csodát, hanem a Szent Szűz, akit a kép ábrázol".

A zarándokturizmus az idegenforgalom egyik legősibb, ma reneszánszát élő ága. A kegyhelyek látogatottsága világszerte évről évre nő. A búcsújárás "fő szezonja" pünkösdtől szeptember közepéig tart. Erre az időszakra esnek a legnagyobb Mária-ünnepek is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait