Könyv jelent meg a ferences búcsújáróhelyekről
2009. július 21. 10:28 MTI
Könyv jelent meg a ferences búcsújáróhelyekről; Magyarországon 54 jelentősebb zarándokhely van, amelyek közül 14 ferences, a határon túli területek kegyhelyei közül is 6 hozzájuk kötődik - tájékoztatott Szerdahelyi Csongor, a rend sajtóközpontjának igazgatója.
Korábban
Kovács Kalliszt ferences pap Ferences búcsújáróhelyek hazánkban című kötete, amelyet a sümegi ferences rendház jelentetett meg, bemutatja a kegyhelyeket, kiemelve azok ferences vonatkozásait. E búcsújáróhelyek általában Mária-kegyhelyek. "Ha összevetjük a szerzetesrendek búcsújáróhelyeit, megállapíthatjuk, hogy a többieket messze megelőzve vezetnek a ferencesek" - tolmácsolta a szerző gondolatait a szerzetesrend sajtóközpontjának igazgatója.
A bencéseknek négy, a pálosoknak kettő, a domonkosoknak, a cisztercieknek, a premontreieknek és a bazilitáknak egy-egy kegyhelyük van. A ferences részesedés magas arányának oka a szerző szerint a Ferenc-rend nagy elterjedtsége, népszerűsége, a néppel való szoros kapcsolata és "különösképpen a rend Mária-tisztelete" - tette hozzá.
A ferences kegyhelyek közül ma nem mindegyik van a rend kezelésében, de a ferences hagyományok ott is elevenek és a búcsúk idején gyakran ferencesek is segítenek a szentmisék bemutatásában és a gyóntatásban. Ferencesek vezetik ma is a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet, valamint a sümegi, a gyöngyösi és a szeged-alsóvárosi kegytemplomot - közölte Szerdahelyi Csongor. Mint elmondta, Erdély két legnagyobb zarándokhelye - Csíksomlyó és Máriaradna - is ferences. További ferences hagyományú búcsújáróhely Andocs, Csatka, Búcsúszentlászló, Segesd, Homokkomárom, Baja-Vodica, Máriagyűd, Máriabesnyő és Jászberény.
A szerző könyvében kitér arra: az egyház feladatai közé tarozik őrködni a felett, hogy a búcsújáróhelyek életébe "ne keveredjenek téves, hitellenes, babonás elemek". Így például helytelen szóhasználatot és gyakorlatot tükröz a csodatevő kép, kegyszobor vagy víz emlegetése - mutatott rá. Kovács Kalliszt azt írja kötetében: nem a tárgyaknak vagy alkotásoknak van csodatevő ereje, hanem Szűz Máriának és a szenteknek, "akiket Isten a csodatevés adományával felruház". Példaként említi a máriapócsi kegyképet, amely - miután császári utasításra Bécsbe vitték - a hagyomány szerint megszűnt könnyezni, viszont a helyette elhelyezett másolat többször is könnyezett. Vagyis - állapította meg a szerző - "nem a kép művel csodát, hanem a Szent Szűz, akit a kép ábrázol".
A zarándokturizmus az idegenforgalom egyik legősibb, ma reneszánszát élő ága. A kegyhelyek látogatottsága világszerte évről évre nő. A búcsújárás "fő szezonja" pünkösdtől szeptember közepéig tart. Erre az időszakra esnek a legnagyobb Mária-ünnepek is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap