Érintetlen kozmetikum az ókorból
2009. július 15. 14:11 Discovery News, MTI
Különböző gyantákból és növényi olajokból kevert importkrémmel szépítkezett kétezer évvel ezelőtt egy előkelő etruszk hölgy. A kence összetételét most vizsgálták meg a tudósok, akik a Journal of Archaeological Science júliusi számában számoltak be eredményeikről.
Korábban
Négy éve tárták fel az olaszországi Chiusi mellett azt az érintetlen, az i.e. 2. század második feléből származó etruszk sírt, amelyben a felirat tanúsága szerint Thana Presnti Plecunia Umbranalisa aludta örök álmát. A névből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az elhunyt az egyik legelőkelőbb etruszk család sarja volt. Thana hamvait levélmotívummal díszített mészkőurnába helyezték, s mellérakták azt az elefántcsonttal és bronzzal ékesített szelencét, amely egy pár bronzgyűrűt, két csiptetőt, két fésűt, valamint egy alabástrom vázaalakú tégelyt tartalmazott - az utóbbi színültig tele volt homogén halványsárga kenőccsel.
"Az idők folyamán a ládikán agyagréteg képződött, a kenőcs ennek köszönhetően vészelhette át csaknem épségben az elmúlt két évezredet annak ellenére, hogy a tégelynek nincs fedele" - hangsúlyozta Erika Ribechini, a Pisai Egyetem kémiai és vegyipari intézetének kutatója. Mint kifejtette, ez egyedülálló lelet a régészet történetében, hiszen a két évezred ellenére sem oxidálódott teljesen a tégely tartalma. Ez minden valószínűség szerint az agyagrétegnek köszönhető, amely légmentesen zárta el a tégely tartalmát.
A kenőcs vegyi elemzése során kiderült, hogy fenyő- és mastixgyantát, valamint növényi eredetű olajt tartalmazott. Utóbbi valószínűleg balzsamdióból készült, amelyet az egyiptomiak és görögök parfümök és kenőcsök előállítására alkalmazták. Idősebb Plinius (i.sz. 23-79) római történetíró a parthus királyok parfümjének egyik fontos összetevőjeként említi a balzsamdió olaját. A kutatók feltételezése szerint a kenőcs vélhetően Egyiptomból származhatott.
"Az egyiptomi tégely és az egzotikus kenőcs Thana Plecunia és családja magas társadalmi helyzetéről tanúskodik. A szelence a nemes hölgy életének valamilyen jeles eseményére, valószínűleg az esküvőjére volt hivatott emlékeztetni" - vélekedtek a kutatók.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap