Szárazajtától egy magyar kamaszvárosig

Szárazajta után Csík és Gyergyó felé, Székelyföld belsejébe vezetett az útjuk, ahol rablás, fosztogatás és gyilkolás kísérte a „halál önkénteseinek” útját. Most azok a ma is rettegő túlélők szólalnak meg, akik szemtanúi voltak a vérengzéseknek, és akik 65 éven keresztül őrizték magukban azt a fájdalmat és gyászt, ami '44 őszén történt velük.



Mészáros Márta Kamaszváros című dokumentumfilmjét kevesen ismerik, pedig annak idején még a nyugatot is megjárta. A tipikus, kora hatvanas évekbeli magyar valóságot szinte tapinthatóan visszaadó alkotás alig ment át a rostán: a filmet elfogadó bizottságnak nem tetszettek azok a jelenetek, amelyek túl őszintén, ezért szembeszökően szürkének, unalmasnak, egysíkúnak láttatják a bányászváros lakóinak életét. A lényeget azonban nem írathatták le a vászonról: az önfeledten twistelő fiatalok, a modern frizurától önmagát másnak, talán többnek érző egyszerű lány, a filmet végigkísérő zene, és az egyre ömlő, valahol azért szomorú életképek kontrasztja hűen tükröz egy letűnt, szomorú világot – egy film 1962-ből, Oroszlányról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók