Tömeggyilkosság, politika, erkölcs

Korompay Emánuel Aladár magyar tudóst, az első lengyel-magyar szótár Varsóban élő szerkesztőjét, a lengyel hadsereg tartalékos tisztjét 1939-ben a háború kitörésekor behívták katonának. 1940 tavaszán veszett nyoma a szovjet hadsereg sztarobelszki fogolytáborában. Orsós Ferenc professzort, a nagyhírű budapesti kórboncnokot 1943-ban felkérték, hogy egy nemzetközi orvosbizottság tagjaként utazott Kelet-Lengyelországba.

A két időpontot a 20. század egyik legsötétebb bűntette köti össze egymással. 1943-ban az előrenyomuló Wehrmacht katonái a katyni erdőben olyan tömegsírokat fedeztek fel, melyekben a meghívott nemzetközi tudóscsoport tagjai több tízezer kivégzett lengyel tiszt, közöttük tanárok, orvosok, mérnökök, a lengyel értelmiség színe javának földi maradványait azonosították.



Korompay Emánuel Aladár tetemét azonban nem találták meg. Az ő sorsáról csak közvetett bizonyítékok mesélnek az utókornak. A vizsgálatok során azt is megállapították, hogy a független lengyel államot elpusztító két diktatúra közül a szovjeteket terheli a felelősség a mészárlásért, amit ők igyekeztek a németekre hárítani, a nürnbergi per vádjai között is így szerepelt.

Orsós professzort a vizsgálatokban való részvétele és perdöntőnek bizonyuló szakvéleménye miatt néhány év múlva háborús főbűnösnek nyilvánították, és a bevonuló szovjet csapatok elől menekülnie kellett Magyarországról. Rehabilitálása a mai napig nem történt meg, mint ahogy a legutóbbi időkig a hazai közvéleményben is német bűntettként élt a katyni erdő titka.

Arról, az ereje teljében levő III. Birodalom haragját kiváltó egyedülálló segítségnyújtásról sem beszélünk még értéke szerint, amivel hazánk járult hozzá a levert Lengyelország túléléséhez és feltámadásához sok tízezernyi menekültje befogadásával. Az utóbbi években bekövetkező áttörés jeleként mutatták be a közelmúltban Magyarországon a Katyn című filmet, a szovjet táborban kivégzett apja előtt tisztelgő Andrzej Wajda alkotását.

Szintén a tisztázás szándékával tárják most a látogatók elé a szolnoki Damjanich János Múzeumban a 20. század számos, gyakran tudatosan másodrangúnak ítélt bűntette közül az egyik legborzalmasabbról készült fotókiállítást, a katyni feltárások képeit, melyek 2009. május 26. - szeptember 15. között tekinthetőek meg hétfő kivételével minden nap 9 és 17 óra között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot