Hajóval bolyonghatunk Fiume múltjában

A tárlatot megnyitó beszédében Sólyom László köztársasági elnök kiemelte: a kiállítás személyessége, intimitása fogta meg, hiszen olyan tárgyak tárulnak a nézők szeme elé, például levelezőlapok, cédulák, dobozok, amelyek bárki otthonában megtalálhatók, ám érezhetően többről van itt szó, mint egy családi emlékről. Példamutatónak nevezte, hogy Fiumét a magyarok, horvátok, olaszok, osztrákok közösen hozták létre és békességben éltek egymás mellett. "Szeressük egykor közös hazánk egészét!" - hangsúlyozta az államfő.

A kiállítás egy hajófedélzetet imitálva mintegy rakományként mutatja be az emlékezetbe süllyedt világot, felvillantva a város életének és jelentőségének egy-egy oldalát. Bevezetőként egy képeslap-gyűjteményben gyönyörködhetnek a látogatók, akiket Fest Aladár Fiume-könyve kalauzol a képek között, bemutatva a város magyar szempontból legnevezetesebb épületeit, köztük a kormányzósági palotát, a haditengerészeti akadémiát és az Adria tengerhajózási társaság épületét - mondta el Benkő Andrea, a kiállítás rendezője.



Egy hajóhídon át jutnak az érdeklődők a fedélzetre: a rakomány, azaz a gyűjtemény egy része tárlókká átalakított utazóládákban látható, a második teremben a könyv és fotóanyag kapott helyet. A kiállítás színei Fiume városának színei: kék, vörös, arany; a tipográfiában is megjelenik a város címere, a kétfejű sas a feldőlt vizes korsóval és a felirattal: Indeficienter!

Mit jelent ma Fiume (Rijeka) a magyarok számára? Legtöbben csak a nyaralásaik során járnak arra, és fel sem merül bennük, el sem tudják képzelni, hogy valaha ez a város és annak környéke is Magyarország része volt. Többségük mára már csak a város szláv nevét ismeri, azt is csak a térképekről olvasva. De a ma még élő magyar tengerészek némileg másként gondolnak a városra, hiszen itt látták meg először a tengert, az 1960-as évek közepétől pedig szinte nem volt olyan hajónk, mely meg ne fordult volna a rijekai kikötőben. További részletek a város történetét bemutató cikkünkben

Skultéty Csaba elmondása szerint szülei, elsősorban édesanyja emlékére kezdett bele a gyűjtésbe, de Fiuméba csak a rendszerváltás után jutott el személyesen. Egy családtörténeti gyűjteményen keresztül látható a különböző kultúrák együttélése, s ez nagy tanúságtétel arra, hogy Európában biztonságban vagyunk - fogalmazott Giovan Battista Verderame olasz nagykövet. Ivan Bandic horvát nagykövet pedig azt hangsúlyozta: mindaz, amit megőriztünk a múltból, legyen záloga a jövőnek.

Monok István, az OSZK főigazgatója elmondta: az intézményben további magángyűjteményeket is be szeretnének mutatni, hiszen az új gyűjtőkör kezd életre kelni, s a múzeumoknak segíteni kell őket az anyagmegőrzésben.

A Fiume magyar emlékezete - Skultéty Csaba gyűjteménye című kiállítás július 11-ig látogatható az OSZK-ban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig