Ismeretlen nő mosolyog Jordaens festményén

A maastrichti múzeum első alkalommal tárja a nyilvánosság elé a festményt, amelyet egy kiállítás keretében június 14-ig tekinthet meg a nagyközönség. A 45 centiméterszer 65 centiméteres alkotás három különböző hangulatban ábrázol egy női arcot.

A „Drei Studien einer jungen Frau” (Három tanulmány egy fiatal nőről) című, fára festett olajfestmény 1616 körül keletkezhetett, és 2008-ban még Rubens-alkotásként kínálták eladásra egy amszterdami árverésen. A kép korábban fél évszázadon át magángyűjtemény része volt, még soha nem állították ki.

A tavalyi hollandiai aukción a svájci David Koester Galéria csapott le a festményre, a tulajdonos már akkor sejtette, hogy valójában Jordaens festette - számolt be a galéria szóvivője. Nem sokkal később Rubens-szakértők is megerősítették gyanúját, ezt követően a maastrichti műkincsvásáron, a TEFAF-on is Jordaens képeként fogadták el a szakértők az olajtanulmányt.

Rubens és van Dyck mellett az 1593 és 1678 között élt antwerpeni Jacob Jordaens volt a flamand barokk harmadik nagy alakja. A mester olyan befejezett festménye, amelyhez a most felfedezett kép előtanulmányként szolgált volna, nem ismert. A kiállítás után a portrét 680 ezer euróért (közel 200 millió forintért) kínálják eladásra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”