Szenzációs aranyleletre bukkantak Ukrajnában
2008. szeptember 5. 08:35
A töredékes voltában is 400 grammot nyomó ékszert minden bizonnyal egy igen magas rangú főúr viselte, melynek súlya éppen elérte az egy kilogrammot. A most előkerült nyakék a második legértékesebb leletnek számít a Sarmisegetuza környéki lelőhelyről pár éve elrabolt dák arany ékszerek után - írta Babos Krisztina a Szatmári Magyar Hírlapban.
Korábban
Gindele Róbert szerint ez azért számít valódi szenzációnak, mert mindeddig igen kevés dák aranyleletre bukkantak. A régészek feltételezik, hogy az aranybányászat a dákoknál királyi monopóliumnak számított, emiatt kevesen viselhették a nemesfémből készített tárgyakat. A most előkerült nyakék a második legértékesebb leletnek számít a Sarmisegetuza környéki lelőhelyről pár éve elrabolt dák arany ékszerek után, melyek súlya szintén 600 gramm és egy kilogramm közötti.
A nyakperec mellett a főúri sírból egy, szintén aranyból készült, 70 gramm súlyú karperec is előkerült. Dák eszközöket találtak korábban Szatmár megyében is Nagykároly, Lázári és Ákos határában, gazdag leleteket rejtő temetőre viszont sehol sem bukkantak. A két értékes ékszer, mely a Szatmár Megyei Múzeum, illetve az Ungvári Állami Egyetem közös ásatása során látott napvilágot, Ukrajnában marad, és rövidesen valamelyik szomszédos országbeli múzeumban lesz közszemlére téve.
A nyáron a szatmárnémeti múzeum régészei folytatták a Szopor határában megkezdett ásatásokat is, ahol egy hajdani római határvonal feltárását tűzték ki célul. A régész elmondta: ez a kutatás azért érdekes, mert mindeddig úgy vélték, hogy Traianus császár határvonala a Meszesen húzódott, a legutóbbi leletek tanúsága szerint azonban a római birodalom és Dacia legkorábbi elválasztóvonala Szopor környékén volt. Itt körülbelül nyolc kilométer hosszan tárták fel eddig a védvonalat, az ásatások során pedig több római kerámiatöredéket találtak, ezek keltezik a leleteket.
A föld alatt folytatott kutatások mellett bevetettek egy modern vizsgálati módszert is. Liviu Marta régész a németországi Bochumi Egyetem szakembereivel közösen geofizikai méréseket végzett Kányaháza, Érkávás, illetve Érendréd körzetében. A georadarral végzett kutatások során Érdendréden felfedeztek egy vaskori kettős árkos védelmi rendszert, melyet valamelyik itt élő vaskori népcsoport - valószínűleg a trákok - alakítottak ki.
A cikk a Szatmári Magyar Hírlapban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.