Szenzációs aranyleletre bukkantak Ukrajnában
2008. szeptember 5. 08:35
A töredékes voltában is 400 grammot nyomó ékszert minden bizonnyal egy igen magas rangú főúr viselte, melynek súlya éppen elérte az egy kilogrammot. A most előkerült nyakék a második legértékesebb leletnek számít a Sarmisegetuza környéki lelőhelyről pár éve elrabolt dák arany ékszerek után - írta Babos Krisztina a Szatmári Magyar Hírlapban.
Korábban
Gindele Róbert szerint ez azért számít valódi szenzációnak, mert mindeddig igen kevés dák aranyleletre bukkantak. A régészek feltételezik, hogy az aranybányászat a dákoknál királyi monopóliumnak számított, emiatt kevesen viselhették a nemesfémből készített tárgyakat. A most előkerült nyakék a második legértékesebb leletnek számít a Sarmisegetuza környéki lelőhelyről pár éve elrabolt dák arany ékszerek után, melyek súlya szintén 600 gramm és egy kilogramm közötti.
A nyakperec mellett a főúri sírból egy, szintén aranyból készült, 70 gramm súlyú karperec is előkerült. Dák eszközöket találtak korábban Szatmár megyében is Nagykároly, Lázári és Ákos határában, gazdag leleteket rejtő temetőre viszont sehol sem bukkantak. A két értékes ékszer, mely a Szatmár Megyei Múzeum, illetve az Ungvári Állami Egyetem közös ásatása során látott napvilágot, Ukrajnában marad, és rövidesen valamelyik szomszédos országbeli múzeumban lesz közszemlére téve.
A nyáron a szatmárnémeti múzeum régészei folytatták a Szopor határában megkezdett ásatásokat is, ahol egy hajdani római határvonal feltárását tűzték ki célul. A régész elmondta: ez a kutatás azért érdekes, mert mindeddig úgy vélték, hogy Traianus császár határvonala a Meszesen húzódott, a legutóbbi leletek tanúsága szerint azonban a római birodalom és Dacia legkorábbi elválasztóvonala Szopor környékén volt. Itt körülbelül nyolc kilométer hosszan tárták fel eddig a védvonalat, az ásatások során pedig több római kerámiatöredéket találtak, ezek keltezik a leleteket.
A föld alatt folytatott kutatások mellett bevetettek egy modern vizsgálati módszert is. Liviu Marta régész a németországi Bochumi Egyetem szakembereivel közösen geofizikai méréseket végzett Kányaháza, Érkávás, illetve Érendréd körzetében. A georadarral végzett kutatások során Érdendréden felfedeztek egy vaskori kettős árkos védelmi rendszert, melyet valamelyik itt élő vaskori népcsoport - valószínűleg a trákok - alakítottak ki.
A cikk a Szatmári Magyar Hírlapban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap