Valami pusztít Tunguszkában
2004. szeptember 13. 12:06
Tunguz-katasztrófának nevezik azt a voltaképpen tisztázatlan eredetű, szokatlan méretű kozmikus eseményt, amely 1908. június 30-án a szibériai Köves-Tunguszka folyó partján pusztított, hatalmas tölcsér alakú nyomot hagyva a tajgában, 2000 négyzetkilométernyi területen döntve ki a fákat. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, erejét tekintve 15 megatonna trotilnak, vagy 1500 olyan atombombának felelt meg, amely Hirosima pusztulását okozta - vélték később a tudósok. A rejtély megoldására több elmélet született: az egyik szerint kisebb, alig 100-150 méter átmérőjű kozmikus test robbant fel a Föld légkörében, és ez a meteorit (kisbolygó) tarolta le az erdőt. Egy 2006-ban született teória alapján a Halley-üstököshöz hasonlatos égitest robbanása okozhatta a katasztrófát. Az üstökös a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. A faanyag, valamint a talaj vegyelemzése kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz, amelyről a VEGA űrszonda segítségével az 1980-as években nyertek adatokat. Bizonyítottnak vélik a robbanás nem termonukleáris voltát, s erre a tőzeg vegyelemzése enged következtetni. A katasztrófa idejéhez köthető rétegekben ugyanis jelentősen megszaporodott a platinoid fémek, valamint a nehéz szénizotópok tartama, ami bizonyítja a kozmikus eredetű anyagok jelenlétét ezekben a rétegekben. Az is ezt támasztja alá, hogy a robbanás körzetében hiányzik a radioaktív C14-es szénizotóp, amely minden földi biológiai objektumban megtalálható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap