Újabb római kori emlékeket tárnak fel Sopronban

A rómaiak majdnem félezer esztendeig éltek Pannonia superior municipiumában. A római kori Scarbantia városszerkezetének pontos feltérképezése szempontjából fontos leletekre, a korabeli városfalhoz tartozó bástyára és egy római útszakaszra bukkantak a régészek a soproni konferenciaközpont építésének földmunkái közben. Gömöri János, a Soproni Múzeum régésze szerint a most elõkerült emlékek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a római kori város alaprajzát hitelesen lehessen rekonstruálni. Az utcaszint alatt két méter mélyen találták rá az öt méter széles útra, amely a Borostyánkõ útra merõleges helyezkedett el, s amelyet helyben fejtett kristályos kõzettel burkoltak. A 15-20 centiméter vastagságú, 70-80 centiméteres átmérõjû gneisz lapokat sóder alapra rakták le az út egykori építõi. A vízelvezetést úgy oldották meg, hogy az út közepét 30-40 centiméterrel magasabbra emelték a két szélénél, így a csapadék a `bogárhátról` két oldalt lefolyt. Scarbantia kelta eredetü név, mely sekély vizet jelent. Az út az I.-II. századból való, Scarbantia akkoriban kapott municípiumi rangot. - A municípiumi rang elnyerését követõen központi segítséggel közlétesítmények sorát emelték néhány évtized alatt: akkor épült a fórum, az amfiteátrum és a fürdõ - közölte a szakember. Hozzátette: a most feltárt út minden bizonnyal a fürdõhöz vezetett. A másik régészeti kuriózumot, a bástyát a IV. században emelték, az építmény a római városfal délnyugati sarokbástyája volt. A régész emlékeztetett: az északkeleti sarokbástyát már korábban napvilágra hozták, ezt a leletet a városháza mögött ma is láthatják az érdeklõdõk. A mostani feltárás szakmai jelentõsége abban áll, hogy ennek ismeretében teljes pontossággal megállapítható a római kori erõdítmény kiterjedése - hangsúlyozta. Gömöri János úgy véli: a leendõ konferenciaközpont szomszédságában érdemes lenne bemutatni az antik mûemlékeket. (MTI) A legrégibb ismert néptörzs, amelyik ezen a vidékén megtelepedett, az illír volt. A Várhelyen és a Károly-magaslat környékén sáncokkal védett telepeikre bukkant a kutatás. A népek vándorlása során rövid ideig a kelták éltek itt, akiket időszámításunk első évtizedeiben a rómaiak vetettek uralmuk alá, s a híres Borostyánkő út mellett várost alapítottak. A Fertő tó mellett, a Vindobona és Carnuntum felé vezető út elágazásánál emelt telpülést, Scarbantiát korántsem azért létesítették, hogy a birodalom északra tolt határait védje. Kiszolgált katonákat és kereskedőket telpítettek ide. Ők lettek a vámállomások tisztviselői, császári javadalmak kezelői. Scarbantia-Sopron az ő munkájuk nyomán vált jelentős településsé. Capitolium, fórum, amphitheatrum volt a városban. Ránk maradt nagyméretû istenszobraik, Jupiter, Juno és Minerva márványból formált képmásai a város nagyságát bizonyították.