Újra ünnep a sárkányhajó-fesztivál

Korábban

Múzeummal írják újra a tibeti történelmet Kínában

Titokzatos népcsoport élt Kína északi részén

Településszerkezettel elemzik a kínai történelmet

Tízmillió nővel üzletelt Mao

A hagyományos ünnepek közül csak a kínai holdújévet, más néven Tavaszünnepet tartották meg. A május elsejéhez és az október elsejei nemzeti ünnephez kapcsolódó szünidőt pedig a turizmus fellendítése érdekében 1999-ben egyhetesre bővítették. A holdnaptár szerinti 5. hónap 5. napján megrendezésre kerülő Tuanvucsie (Duanwujie), azaz a nyárkezdet ünnepe - külföldi fordításban sárkányhajóünnep - idén június 8-ra, vasárnapra esett, ezért a kínai hatóságok hétfőt nyilvánították munkaszüneti nappá.

A hagyomány szerint az ünnep a kegyvesztett ókori költőre, Csu Jüanra (Qu Yuan) való emlékezés, aki bánatában, 278-ban a Milo (Miluo) folyóba ölte magát. A legenda szerint ott, ahol Csu a vízbe fúlt, az emberek rizscsomagokat dobtak a folyóba, hogy megóvják a halaktól a költő testét. Manapság ezen a napon az emberek gazdagon díszített, sárkányt formázó csónakokon versenyeznek, és nád- vagy bambuszlevélbe göngyölt ragadós rizsgombócot (zongzi) esznek.

A több mint öt évtizede először munkaszüneti nappal ünnepelt fesztivált a szecsuani (Sichuan) földrengés és a dél-kínai rendkívüli esős, áradásokat okozó időjárás, továbbá egy, az ünnepen történt tömegtragédia is beárnyékolta: a kelet-kínai Csianghszi (Jiangxi) tartományban Tungkupao (Tonggubao) településnél tartott sárkányhajóversenyen összegyűlt tömegből 11 helyi lakos az eső után felázott partról a folyóba esett, kilencen vízbe fulladtak, további két embert pedig továbbra sem találnak.

A szünidő sokak számára kihasználatlan maradt, ugyanis a központi kínai egyetemi felvételi teszteket a középiskolásokkal hétfőn íratták. Sanghajban a diákoknak szurkolva a hétfő délutáni 20 perces, hallás utáni teszt idejére az iskolák közelében még az építkezésekkel is leálltak, hogy a felvételire beszűrődő zajokat ezzel is csökkentsék.

A hagyományos kultúra iránti fellendülő érdeklődés mellett a munkaszüneti napok elosztásának praktikus okai is vannak. A kínaiak is egyre kimerítőbbnek tartják a szálláshiányt és közlekedési káoszt okozó, a látnivalókat is károsító - turistahadakat útra kényszerítő - egyhetes munkaszünetet. A munkáltatók közül egyre nagyobb számban fokozatosan próbálják kiadni a szabadságot a termeléskiesés megelőzése érdekében, míg a tehetősebbek közül egyre többen utaznak külföldre.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"