Fikció és propaganda az ókorban

Tar Ibolya, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezetője az MTI-nek elmondta: kétévente rendezik meg a magyar ókortudomány seregszemléjét, a mostani tanácskozáson mintegy 80 előadás hangzik el az ókori fikció és propaganda szerepéről.

Elmondása szerint már az ókorban is voltak a propagandára alkalmas eszközök, amelyek segítségével sok dologról meggyőzték az embereket a birodalmak vezetői. Ebben segített a fikció is: használták a vallást, az irodalmat, a pénzverést, az ikonográfiát és minden más művészeti ágat az emberek befolyásolására. Egy-egy császár például olyan jellemzőkkel látta el magát, amelyekkel isteni tulajdonsággal bíró személlyé vált. Ez például jól nyomon követhető a pénzérméken, a legtöbb embert ugyanis ezzel lehetett elérni.

Az istenként való ábrázolásokat tudatosan használták a propagandára a rómaiak az i.e. 1. századtól, röviddel később pedig a görögök is. A pénz mellett népszerű volt a köztéri szobrokkal való manipulálás is: az alkotásokon egy-egy császárt isteni tulajdonságokkal ábrázoltak.

Ilyen például Augustus római császár Prima Portánál megtalált szobra is, amely páncélban, de mezítláb ábrázolja. Ez pedig arra utal, hogy isteni származású, őket szokták ugyanis lábbeli nélkül mintázni. Páncélzatán olyan ábrázolások vannak, melyek győzelmeire utalnak, valamint arra, hogy a Római Birodalom már az egész ismert világot magában foglalja. A szobor révén Augustus a legnagyobb hősként jelenik meg, de mégsem harcosként, hanem atyai kéztartásával békítőként mutatkozik. Hihetetlen sok üzenetet hordoztak tehát az alkotások, az emberek pedig pontosan le tudták azokat olvasni - tette hozzá a szakember.

A vasárnap zárult rendezvénysorozat az egyetem Tanulmányi és Információs Központjában, a szekciók programja pedig a Magyar Tudományos Akadémia Dóm téri épületében zajlott Szegeden.

(Múlt-kor/MTI)