Nemzetiségek, integráció és kultúrpolitika az érettségin

A harmadik vizsganapon középszinten 1.212 helyszínen 80.322 tanuló, emelt szinten 111 helyszínen 5.859 érettségiző vizsgázott. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tettek érettségi vizsgát.

Középszinten a feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszéfeladatokból állt. A 8 esszékérdésből - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni. A témák között a reformáció, a `vasútépítés forradalma`, az államalapítás, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája és az 1956-os forradalom okai szerepeltek.

A tételek és megoldásaik az origón

Mindkét feladattípusnak fontos elemei voltak a jelenismeret, az állampolgári ismeretek (a 20. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követik egymást. Így például a római köztársaság válsága, a nagy földrajzi felfedezések, II. József, a Horthy-korszak külpolitikája, az EU intézményrendszere, az emberi jogok voltak a témák. A feladatok között térképelemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, fogalmak felismerése, ábrák kiegészítése egyaránt szerepelt.

Az emelt szintű vizsga első felében rövid, tesztjellegű feladatokat kellett megoldani, közöttük a reneszánszra, a felvilágosodásra, a törökellenes harcokra, a klebelsbergi kultúrpolitikára vonatkozót, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések: a demográfia problémaköre, a magyar választási rendszer.

A vizsga második részének megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása volt kötelező, a lehetőségek között szerepelt a katolikus megújulás, az európai integráció, a dualizmus nemzetiségpolitikája és a Kádár-korszak kultúrpolitikája. A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg.

Baracs Nóra, a Történelemtanárok Egyletének elnökségi tagja az MTI-nek azt mondta, hogy az előző évek hagyományait követték az idei tételek, különösebb meglepetést nem okoztak a feladatok. A feladattípusokra fel lehetett készülni, a felépítésük ugyanaz volt, mint az előző években - közölte. Kifogásként annyit fogalmazott meg, hogy jó lenne, ha a térkép élesebb, jobb minőségű lenne.

Szerinte bár a feladatok könnyűek voltak, de a középszintű tételsor 31 oldalas terjedelmét hosszúnak találta. Nem elég, ha a gyermek történelemből felkészült, akkor tud jól szerepelni, ha jó olvasási készséggel rendelkezik, amit egyszer magyarból már lemértek - jegyezte meg.

(Múlt-kor/MTI)