Arthur Koestlerre emlékeztek
2008. április 4. 17:00
Emlékkonferenciát rendeztek Arthur Koestler magyar származású író, újságíró halálának 25. évfordulója alkalmából csütörtökön, Budapesten.
Korábban
Egyformán megvetette és megszenvedte a jobb- és baloldali diktatúrát: menekült a fasizmus elől, harcolt a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán, felemelte szavát 1956-ban a magyar szabadság védelmében".
A konferencián bemutatták Varga Imre szobrászművész Koestler-szobrának tervét, a művet a VI. kerületi Lövölde téren szeretné felállíttatni az önkormányzat központi támogatás reményében, még ebben az évben. A mű törött óralapon ülő alakot ábrázol. Az alkotó, aki az "alacsony, barázdált arcú, könnyeden társalgó" Arthur Koestlerrel a '60-as években Londonban találkozott, elmondta: az eklektikus szoborban a talpazat a háborúkban ledöntött templomtornyok összetört óralapját idézi. A konferencián mások mellett Pléh Csaba akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Márton László író és Hajdú Tibor történész tartott előadást.
Az író Kösztler Artúr néven született 1905-ben, Budapesten; családjával 1919-ben hagyta el Magyarországot. Bécsben elektrotechnikát és pszichológiát tanult. 1929-ben kivándorolt Palesztinába, ahol első riportjait készítette, és ahol az iraki királlyal készített interjúja született, amely ismertté tette. 1929-től Párizsban élt, majd Berlinben, ahol a kommunista párt tagja lett.
1943-től angol lexikonok munkatársaként dolgozott, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháborúban Franco csapatai elfogták és halálra ítélték; nemzetközi nyomásra szabadult ki. 1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. A második világháború Franciaországban érte, ahol hónapokra internálták, s csak 1940-ben engedték szabadon.
A világhírt Sötétség délben című kötete hozta meg számára 1945-ben, de a kommunizmus több későbbi könyvében is foglalkoztatta, és számos tudományos, pszichológiai művet írt. Az 1956-os magyar forradalom után nemzetközi színtéren próbálta felhívni a figyelmet a bebörtönzött magyar írókra. A Parkinson-kórral és részleges leukémiával küszködő író 1983. március 3-án vetett véget életének Londonban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.