Aki többet festett holtában, mint életében
2009. április 1. 17:35 MTI
Több mint négyszáz hamis Frida Kahlo-festmény forog a műkincspiacon, számoltak be szakértők annak kapcsán, hogy újabb öt, a mexikói művésznőnek tulajdonított kép bukkant fel. "Frida többet festett holtában, mint életében" - jegyezték meg ironikusan a szakemberek.
Korábban
Carlos Phillips Olmedo, a Frida Kahlo és férje, Diego Rivera munkáit őrző mexikói Anahuacalli múzeum igazgatója annak kapcsán számolt be a hamis képek ügyéről, hogy a napokban öt állítólagos Kahlo-festmény, köztük az eltűnt La mesa herida című alkotás bukkant fel egy magángyűjteményben.
Carlos Phillips Olmedo és kollegája, Josefina García szerint a képek nem eredetiek. "Az ítélet nem végleges, de a méret, az ecsetkezelés és más jellegzetességek sem stimmelnek" - mondták a festő házaspár egykori otthonában, a híres Casa Azulban (Kék Házban) tartott tájékoztatójukon a szakértők. García, aki a Kahlo és Rivera műveit gyűjtő Dolores Olmedo Múzeum igazgatója, elmondta: napjainkig Frida Kahlo 248 eredeti művét tartják számon.
Frida Kahlo (1907-1954) különösen kifejező művészetével szenvedéseinek történetét vitte vászonra. Ő volt az első (ráadásul női) festő, aki leplezetlenül ábrázolta a női testet, a szexualitást, azokat az élményeket, szenvedéseket, amelyeket csak a nők élhetnek át. Apai nagyszülei saját állítása szerint erdélyi zsidók voltak, akik Németországba települtek át. Innen érkezett Mexikóba apja, Guillermo (Wilhelm) Kahlo fényképész, aki egy spanyol-indián származású nőt vett feleségül, négy lányuk közül a harmadik volt Frida.
A lány jobb lába hatévesen gyermekbénulás miatt deformálódott, 1925-ben egy buszbalesetben pedig súlyos gerincsérülést szenvedett, amelynek következményeit soha nem heverte ki. Hónapokig feküdt gipszfűzőben, az unalom és a fájdalom elől menekülve kezdett festeni: előbb tükör segítségével önarcképet, majd mindenkit maga körül.
Frida Kahlo 1928-ban csatlakozott az önálló mexikói kultúra megteremtését célul kitűző baloldali művészek csoportjához. Itt ismerkedett meg a nála 21 évvel idősebb Diego Rivera festővel, akihez 1929-ben férjhez ment. Kapcsolatuk életre szóló, bár idillinek korántsem nevezhető kötelék volt. Rivera csalta nejét, de Frida is számos férfival és nővel folytatott viszonyt. Szeretői között szerepelt Lev Trockij is, aki a Rivera házaspár kérésére kapott menedékjogot Mexikóban, neki ajánlotta egyik legszebb önarcképét, a Függönyök között címűt. Frida orvosai tanácsa ellenére megpróbálkozott a gyermekvállalással, de terhessége vetéléssel végződött, szörnyű lelki és fizikai élményeit festményeiben dolgozta fel.
Műveit nyilvánosan először 1937-ben mutatta be, addig jobbára magának festett. A következő évben New Yorkban nagy sikerű önálló kiállítása volt, Európában már kisebb sikereket aratott, de ő volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre. Gerincfájdalmai miatt újra acélfűzőt kellett viselnie, állapotán a műtét sem segített, súlyos depresszió gyötörte. Fel kellett hagynia a tanítással, de továbbra is aktívan politizált: 1948-ban belépett a Mexikói Kommunista Pártba, utolsó éveiben készült képein is sok a politikai tartalom. 1950-ben hét operációt végeztek a gerincén, tolószékbe és állandó fájdalomcsillapítókra kényszerült, képein a korábbi finom vonások vastagok, pontatlanok lettek. 1953-ban jobb lábát amputálni kellett, ágyhoz kötötté vált, első önálló mexikói kiállítására is - a vendégek meglepetésére - ágyában fekve, díszes mexikói ruhában vitette el magát. 1954 nyarán tüdőgyulladást kapott és meghalt.
A Kék Házat, ahonnan indult és ahová visszatért, Diego Rivera az államnak adta, 1958-tól múzeumként működik. Frida Kahlo festményei megtalálhatók a világ nagy múzeumaiban, életéről 2002-ben film készült, amelyben a címszerepet a szintén mexikói Salma Hayek alakította.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap