Koponyalékelés az ókori Görögországból
2008. március 14. 10:00
Görög régészek egy olyan koponyát találtak, amelynek tulajdonosán 1800 évvel valószínűleg agyműtétet végeztek - a fiatal nőt vagy a sebészeti beavatkozás alatt, vagy röviddel utána érte a halál.
Korábban
A szakértő szerint, aki a leletet tanulmányozta, a csontváz egy 25 év körüli nőé lehetet, akinek koponyáját súlyos ütés érhette. A műtétet feltehetően életmentő céllal végezhették. Ioannisz Graikosz szerint a koponyán lévő trepanációs lék viszonylag kifinomult sebészeti technikáról tanúskodik. `A hölgy valószínűleg nem élte túl a műtétet, mivel a sérülés nagyon nagy volt, s a csonton hiányoznak a gyógyulási folyamatra utaló jelek`.
A korai időkben a koponyalékelés során a csontdarabkákat kezdetleges módszerrel apránként távolították el, lassan tágítva a nyílást. A római kori sebészek azonban már sokkal precízebb műszerekkel rendelkeztek. "Ismeretes, hogy a Római Birodalom területén végeztek agyműtéteket. Némely római kori forrás meglehetősen pontos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy miként kell egy ilyen beavatkozást véghezvinni" - magyarázta Simon Mays, hozzátéve, hogy a görögországi lelet feltehetően beleillik a római kori sebészettel kapcsolatos mai elképzelésekbe.
Ioannisz Graikosz szerint a lelet Veria társadalmi és orvosi fejlettségéről tanúskodik. Veria az i.sz. 3. században, a római uralom idején Görögország egyik legfontosabb társadalmi központja, s a makedón városok szövetségének fővárosa volt. A városban nagy középületek, üzletek, gondosan megtervezett és kivitelezett úthálózat volt. "A jelek szerint a város virágzásának az északi barbártörzsek sorozatos támadásai vethettek véget i.sz. 250 körül".
A sír, amelyben a csontvázon kívül semmi mást nem találtak, a két feltárt temetők egyikében van. Ezen a helyen az i.e. 3. századtól az i.sz. 3. századig temetkezett a lakosság. A legkorábbi temetkezésben két különálló sírkamrát és ornamenssel díszített bejáratot találtak. A keresztény temetkezések viszont lényegesen egyszerűbbek voltak. A sírokban ezüst- és bronzékszereket, edényeket, pénzérméket, fegyvereket, valamint apró üvegcséket és fiolákat találtak - a két utóbbit illatszerek és kozmetikumok tárolására használták.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.