Olvasókönyv készült a római freskókhoz
2008. február 19. 08:00
Az időnek a művészet eszközeivel történő ábrázolhatóságával foglalkozik legújabb művében Borhy László régész, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.
Korábban
Ismertetése szerint az i.sz. 2. század végén, vagy a 3. század elején készült freskók egyedülálló jelképrendszerének, allegorikus nyelvezetének megfejtése nem várt összefüggésekre világított rá. Az elemzésekből kiderült, hogy egyrészt a képi ábrázolás mögött az egész ókori kultúra bújik meg, hiszen a mennyezetfestményen látható alakok, motívumok mondanivalója csakis a görög és latin írott források elemzése révén válik érthetővé.
"A freskók bepillantást engednek azok gondolatvilágába, akik megrendelték őket, s azon ismeretlen művészekébe is, akik kivitelezték. Külön varázsa van annak, hogy ezek az emberek milyen gondolatisággal közelítették meg az ókor filozófiai, vallástörténeti kérdéseit" - hangsúlyozta Szabó Miklós. Ismertetése szerint Borhy László könyvében a mennyezet- és boltozatfestészetet, valamint az ugyanezeken a felületeken elhelyezett mozaikokat veszi górcső alá. Az elemzés térben főként az egykori Római Birodalom területére, időben pedig elsősorban a római császárkorra terjed ki.
Ritoók Zsigmond akadémikus, az MTA Vallástudományi Bizottságának elnöke méltatásában Borhy László művét "olvasókönyvnek" nevezte, amelynek segítségével megfejthető a freskók üzenete. Mint kifejtette, a brigetói mennyezetfestményeken egy a térben igen nehezen jeleníthető dolgot, az időt, az idő fogalmát és múlását ábrázolták. Az antik művészek az időt "ciklikus valaminek" érzékelték, amely körforgásban létezik, s mindig ismétlődik.
"Ez érthető, hiszen a természet közelében élő, földművelődéssel foglalkozó emberek számára az idő az évszakok ismétlődésén, másrészt a csillagok állásán keresztül ragadható meg. Részben a Földön tapasztalható, részben az égen látható jelenségek mutatják a múló időt. Ez jelenik meg ezeken a freskókon is" - magyarázta Ritoók Zsigmond. Az akadémikus ismertetése szerint a freskókon a múló időt a négyszög és a kör jeleníti meg - az utóbbi, amely hol egy gyűrű, hol kígyó képében jelenik meg, az állandó körforgást mutatja. Az ókori brigetói művészek jelképrendszerében szerepelnek félig összehúzott függönyök is, amelyek azt jelzik, hogy mögöttük egy másik világ van.
"A brigetói mennyezetfestmények egy egységes rendszerbe illeszkedtek bele, egy olyan rendszerbe, amelynek az ókori világban sokfelé való meglétét Borhy László is kimutatja" - hangsúlyozta Ritoók Zsigmond. Mint az akadémikus rámutatott, a brigetói lelet a világ peremén lévő Pannóniát a Római Birodalom egészébe, annak a gondolatvilágába, annak a jelképrendszerébe illeszti be. Ritoók Zsigmond meggyőződése szerint Magyarország számára különösen érdekes, hogy a brigetói épületen keresztül megfoghatóan Pannónia akkortájt egy olyan nagy egységnek volt része, amilyen részének kívánná kétezer év múltán látni napjainkban az országot.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.