2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kolumbusznak köszönhetjük a szifiliszt

2008. január 16. 16:00

Amerikai kutatók minden eddiginél erősebb bizonyítékkal szolgáltak arra nézve, hogy Kolumbusz legénységének köszönhetjük a szifilisz európai megjelenését.

A betegség a világtörténelem legnagyobb személyeit, így VIII. Henriket, Abraham Lincoln, Vincent Van Gogh-ot és talán Adolf Hitlert is sújtotta, ám a betegség eredetéről szinte semmit sem tudunk. Négy évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy régi olasz temetők vizsgálata újabb bizonyítékkal szolgált arra az eddig is valószínűnek tartott elképzelésre, mely szerint a szifilisz és a köszvény már jóval Kolumbusz érkezése előtt tombolt Amerikában, európai megjelenésük pedig a felfedező és hajósainak visszatértéhez köthető.

Az elmélet igencsak népszerű lett, bár a régészeti felfedezések árnyalták az elméletet, hiszen az öreg kontinensen több olyan csontvázat is találtak, amelyek szifilisz nyomait mutatva, Kolumbusz útja előtt kerültek a földbe. Egyes kutatók szerint ez esetleg azt is jelentheti, hogy a vérbaj talán nem is az Újvilágból származhatott.

Atlantai kutatók most összehasonlították a szifiliszt, illetve a hasonló betegségeket okozó baktériumtörzsek DNS-ét, és kiderült: a kór először Dél-Amerikában fejlődött ki. A szifiliszt okozó treponema egyik korábbi törzse már jóval 1492 előtt kialakult Afrikában, és elterjedt Európában is, ám ez a kór nem szexuális úton fertőzött. A kutatók szerint a régészeket korábban az ebben a "másik szifiliszben" a 13-15. században elhunytak maradványai tévesztették meg.

Ennek alapján azonban biztosnak tekinthető, hogy az 1495-ös, a betegség nápolyi terjedéséről szóló beszámolók is igazak lehetnek, így a kórt ténylegesen Kolumbusz legénysége hurcolhatta be a kontinensre. A korábbi kutatások már igazolták, hogy a hódítók által behurcolt betegségek - például a himlő - jelentősen hozzájárultak az amerikai őslakosok pusztulásához. A vizsgálatok alapján azonban biztos, hogy ez a hatás nem volt egyirányú.

A kutatás részletei a Public Library of Science Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóirat legújabb számában olvashatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár