Szokol rádiók és egy emblematikus drótvágó a Hadtörténetiben

A Hadtörténeti Múzeum egyik termében nyílt tárlaton három kirakatban láthatók a határőrség három fő korszakának relikviái: egyenruhák, fegyverek és eszközök. Az 1945-től 1956-ig terjedő időszak emlékei között látható egyebek mellett egy hírvivőgalamb-tartódoboz, az 1956 és 1989 közötti évekből helyet kaptak többek határsértőktől lefoglalt, végtagokra erősíthető, őznyomokat formázó talpak, szovjet éjszakai keresőtávcsövek és Szokol típusú adó-vevők.

Az 1989 utáni évekből származó emlékek között kapott helyet az a drótvágó, amellyel 1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen átvágta a vasfüggönyt. A kiállítás elemei a határőrség körmendi központi múzeumából kerültek a Hadtörténeti Múzeumba. Holló József ígéretet tett arra, hogy a megszűnő határőrség emlékeit a jövőben is gyűjtik, megőrzik és feldolgozzák.

A II. világháború után az államhatár őrizetét, a határforgalom ellenőrzését Magyar Honvédség alárendeltségében működő Honvéd Határőrség és az államrendőrségen belül külön szolgálati ágként működő Határrendőrség látta el. 1950. január 1-jével a Határőrséget beolvasztották az Államvédelmi Hatóságba, feladata a határőrizet és a határforgalom-ellenőrzés és a határrend ellenőrzése lett.

Erre az időszakra esik a déli és a nyugati határszakaszon a totális határőrizeti rendszer kiépítése. 1950-ben a déli, majd 1952-ben a nyugati határszakaszon is 15 km-es határövezetet, ezen belül 500 és 50 m-es határsávot hoztak létre, amelyekbe csak rendőrségi, illetve határőrségi engedéllyel lehetett belépni. Az 50 m-es határsávba csak határőrök léphettek be.

A Nyugati határszakaszon a határvonal mellett négyzethálós rendszerű, szögesdrótból készült műszaki zárat építenek ki. Délen és Nyugaton is gyalogsági aknamezőt építenek ki az államhatár mentén 318 km hosszúságban. Az aknamezőt a déli és nyugati határszakaszon 1956-ban felszedték, de Nyugaton 1957-ben újra telepítették. A déli határövezet 1965-ben, a nyugati 1969-ben szüntették meg. Az aknamező felszedése 1971-ben fejeződött be, helyette 248 km hosszúságban az akkori Szovjetunióban használt gyengeáramú SZ-100 típusú elektromos jelzőrendszert építették ki.

A Határőrség történetében 1989-től történelmi jelentőségű változások kezdődtek. A Magyarországon belül és az akkori Szovjetunióban történt politikai változások egyre nyilvánvalóbbá tették, hogy a totális határőrizeti rendszer már túlhaladott és további működtetése sem erkölcsileg, sem technikailag nem tartható. A Kormány döntése alapján a munkálatok 1989. május 20.-án megkezdődtek és még ugyanabban az évben be is fejeződtek. A határvonal melletti területek teljes rehabilitációja során 1990 elején felszámolták a külső szögesdrót kerítés maradványait is. Ismerje meg a magyar határőrizet történetét!

A Határőrség Országos Parancsnokságának aulájából a Hadtörténeti Múzeum díszudvarába helyezték át a határőrség hősi halottainak emléktábláit és azt a kopjafát, amely a határőr hősök emlékét hirdeti. Az átkerült emlékeket Béndek József és Holló József mellett Kökényesi Antal, a határőrséget magába olvasztó Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főigazgatója is megkoszorúzta.

(Múlt-kor/MTI)