Tengeri kereskedelemről mesélnek a jáde-faragványok

A nemzetközi kutatókból álló csoport röntgenes spektrométer használatával 144 darab, i.e. 3000 és i.sz. 500 között készített jáde-faragványt vizsgált meg, és arra jöttek rá, hogy ezek közül legalább 114 a kelet-tajvani Feng-csienből származik, míg a többit egyelőre nem sikerült visszakövetni. A faragványokat korábban Tajvanon, a Fülöp-szigeteken, Malajziában, Vietnamban és Thaiföldön ásták ki és találták meg a régészek.

"A kövek eredetét a jáde kémiai összetételével fedték fel. A vizsgálatok során ugyanis sikerült kimutatni a féldrágakő egyedi jellemzőjének számító vas-, magnézium- és szilikontartalmát" - írták a kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences legutóbbi számában, ahol azt is megtudhatjuk, hogy a fengcsieni jádét egyedi zöld színárnyalata és a benne található fekete pontok jellemzik.

A kutatást az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakértője, Hung Hsziao-csun vezeti, aki szerint a faragványok kisebb százalékát az adott országokban létesített apró műhelyekben, hozott alapanyagból készíthették, és ez főként i.e. 500 és i.sz. 100 között volt jellemző. A kereskedelmi robbanásnak köszönhetően a jáde fülbevalók, nyakláncok, fülbevalók és medálok - amelyek néha kétfejű állatokat ábrázolnak - igen népszerűek voltak Délkelet-Ázsiában a korai vaskor idején, i.e. 500 és i.sz. 500 között.

A leletek többsége azonban jóval korábbi, és azokat minden bizonnyal Feng-csienben, a bányászat helyén készítették el. Hung szerint a helyszínen i.e. 3000 óta egy igen nagy műhely működött, és már nagyon korán megkezdték az értékes árucikkek forgalmazását. Egy i.e. 2000-ből származó, a Fülöp-szigeten talált ékszerdarab pedig arról tanúskodik, hogy a kor tengeri kereskedelme sokkal nagyobb és összetettebb lehet a korábban gondoltnál.

Hung szerint jelenleg azonban csak a jáde lelőhelyei ismertek, az azt megmunkálókról, az eszközeikről és az általuk végzett munkafolyamatokról szinte semmit nem tudunk.