5300 év története a francia írásmúzeumban

Az intézményt eredetileg Jean-Francois Champollion (1790-1832) francia nyelvészről, az óegyiptomi hieroglif írás megfejtőjéről nevezték el, aki annak köszönhette hírnevét, hogy 1822-ben sikerült megfejtenie az úgynevezett rosette-i kő hieroglif írását. Ma már azonban a múzeum nemcsak a régi Egyiptom írását ismerteti az érdeklődőkkel, hanem a világ összes nyelveinek keletkezését is. A múzeum nagyszabású átépítése és bővítése július végére befejeződött, de hivatalos megnyitására csak a közelmúltban került sor.

Négy emeleten, több mint 2000 négyzetméteres területen tekinthető meg az esztétikailag teljesen átépített múzeumban a nyelvek 5300 éves történtét bemutató kiállítás és az épület ötletekben gazdag felújítását már annak homlokzata is elárulja: az ablakokban és az árkádok nyílásaiban a legkülönbözőbb nyelvek - héber, etruszk és japán - betűi fogadják a látogatókat. Az impozáns látvány azáltal keletkezett, hogy a homlokzat tulajdonképpeni fala mögött második falat emeltek üvegből és abba 42 nyelv ezer írásjelét feltüntető rézlapot építettek be.

A múzeum központi témája továbbra is a hieroglifák keletkezésének és fejlődésének története, amelynek az 1790. december 23-án Figeacban született Jean-Francois Champollion egész életét szentelte. Sikerült kiderítenie, hogy az óegyiptomi írás Krisztus előtt 3500 körül keletkezett és elsőnek fejtette meg azt. A hieroglifákat még kétszáz évvel ezelőtt is titokzatos mágikus szimbólumnak tartották, és Champollionnak, aki 25 éves korára már tíz nyelven tudott, nemcsak a hieroglifák megfejtését köszönhetjük, hanem a papok által alkalmazott írásét (görögül "hieratikosz") és az óegyiptomi népies (görögül: "demotikosz") írásét is.

A múzeum első emeletét kizárólag Champollionnak szentelték. A fáradozásának sikereiről és a nehézségekről egyaránt beszámoló levelei éppen úgy megtekinthetők, mint azok a csodálatos tárgyak, amelyeket húszhónapos egyiptomi tartózkodásáról (1830) hozott magával, így szobrok és templomi feliratok töredékei olyan hieroglifákkal, amelyeknek ismerői csak magas rangú személyiségek - fáraók, uralkodók és tisztviselők - lehettek.

A múzeum látnivalói ötletesen sorakoznak: műtárgyak, köztük sztélék, kéziratok és kalligrafiák vezetnek el a nyelvekhez, elsősorban azokhoz, amelyekből az idők folyamán újabb nyelvek és írásjelek fejlődtek ki, mint a kínai vagy a maja ékírás. Az 5300 évvel ezelőtti "földkörüli utazást" videón elhangzó ismertetés kíséri.

(Múlt-kor/MTI)