2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Elmaradt a cári család rehabilitálása

2007. szeptember 28. 16:00

Az orosz legfelső ügyészség ismételten úgy döntött, hogy a cári család 1918-ban agyonlőtt tagjai nem tekinthetők politikai áldozatoknak, vagyis nem rehabilitálhatók.

Előzőleg augusztusban Maria Vagymirovna Romanova keresete nyomán egy moszkvai bíróság kötelezte az ügyészséget, hogy szeptember 25-ig mondja ki a rehabilitációt, vagy adja vissza az ügyet a bíróságnak. Az ügyészség a szerdai közlés szerint újra átadta az ügyet a büntetőbíróságnak.

Maria Vlagyimirovna Romanova `nagyhercegnő` - II. Miklós unokatestvérének, a Párizsban elhunyt Kirill Vlagyimirovics nagyhercegnek az unokája - 2005 decemberében adott be keresetet, hogy nyilvánítsák politikai üldözés áldozatává a család megölt tagjait, és ennek alapján rehabilitálják őket. Az ügyészség ezt 2006 februárjában azzal utasította el, hogy II. Miklóst és családtagjait nem bírósági ítélet alapján végezték ki, így az 1918. július 16-ra virradó éjszaka történteket szándékos gyilkosságnak kell tekinteni, és a bűnügyek áldozatainak nem jár rehabilitáció.

A cári család 1916-ban

Most az ügyészség újra megállapította, nincs dokumentum, amely bizonyítaná, hogy a cárt és családtagjait bírósági, vagy bírósági funkciókkal felruházott szerv döntése alapján ölték meg, vagy vetették alá repressziónak. A család eredeti beadványában 54 dokumentumot idézett annak alátámasztására, hogy cárt és közvetlen családtagjait a Népi Komisszárok Tanácsa, illetve az urali területi tanács határozatára ölték meg. A felperesek arra hivatkoznak, hogy bár bírósági ítélet valóban nem született az ügyben, akkoriban minden hatalom a tanácsoké volt, és a sztálini repressziók mára rehabilitált áldozatait sem bírósági ítéletek alapján ítélték el, illetve végezték ki.

A gyilkosság helyszínéül szolgáló jekatyerinburgi házban 1932-ben a Forradalom múzeumát rendezték be, majd 1977-ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikai bizottsága Jurij Andropov javaslatára döntött az épület lebontásáról, helyén ma templom áll. 1991-ben találták aztán meg a kilenc elégetett és savval leöntött holttest maradványait, amelyek alapján az áldozatokat - II. Miklós cárt, feleségét, lányaikat - Anasztáziát, Tatyjánát és Olgát -, azok nevelőnőjét, a család orvosát, szakácsát és lakáját - többek között a Romanovokkal rokonságban álló brit Fülöp herceg DNS-mintáinak segítségével azonosították.

Mária nagyhercegnő és Sándor trónörökös maradványait akkor nem találták meg, de augusztus végén Jekatyerinburgban rátaláltak két személy maradványaira, és azt feltételezik, hogy II. Miklós családjának utolsó két tagjáról van szó, azonosításuk már folyik. A cárt 1998-ban temették újra a szentpétervári Péter Pál erődben, a cári család tagjainak hagyományos temetkezési helyén.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár