Újragondolták Mongólia régészeti történetét

Előkerült Dzsingisz kán első fővárosa is

Írások
Új eredményekkel szolgáltak az írástörténet kutatói is. A szakemberek számára mára nem kétséges, hogy a hunoknak is volt írásuk, amely rovásírás lehetett. Természetesen a délre, Kínához került hunok ismerték a kínai jeleket, amelyről pecsétfeliratok tanúskodnak. A legtöbb lelet a türk-korhoz köthető: ezeket Battulga, a Mongol Állami Egyetem Török Filológiai Tanszékének munkatársa dolgozta fel 2005-ben. A korábbiakhoz képest 20 új helyről kerültek elő rovásfeliratok. A közös, mongol-japán együttműködésben megvalósuló `Bicseesz` projektben pedig a két ország kutatói az ország területén fellelt különböző fajtájú írásokat gyűjtik össze, amelynek során négy hosszú szogd felirat, de perzsa, kitaj, bráhman, sőt az Altaj-hegységben nesztoriánus keresztény feliratok is előkerültek.

Türk áldozati emlék a Góbiban. Ih Het járás, Dornogobi megye

A népvándorlás kora
A türkök viszonylag rövid életű államot (555-744) hoztak létre Mongóliában, ahol sok emléket hagytak maguk után. Ezek közül a legrégebbiek az Altaj-hegységben vannak, ahonnan összesen 200 bálvány és 50 áldozati hely került elő. Gazdag lelőhelyet találtak az északnyugati Uvsz megyében is, ahol közel száz türk-kori áldozati helyet és bálványt ismernek. Mindez nem meglepő, hiszen a pusztai nomád népek titokban temetkeztek, ezért az év meghatározott időpontjában a törzs kiemelt szent helyén áldoztak az ősök szellemének. Hasonló szertartásokat a buddhizmus tiltása ellenére máig végeznek a mongol pásztorok.

Azt már Budapesten is megszemlélhették az érdeklődők, hogy 2001-ben milyen káprázatos leletek kerültek elő a 8. században élt Bilge kán áldozati helyéről, amelyek között egy arany diadém, és egyéb nemesfém leletek voltak. Azt viszont a kiállításon nem adták a látogatók tudtára, hogy mindezek a talajhoz nagyon közel, alig fél méterre kerültek elő, ami a mongol és török régészek szerint azt valószínűsíti, hogy sietve rejtették el a kincseket. Egy nemrég végzett ásatás alapján újdonságnak számít az is, hogy a türk birodalom nagy hadvezérének, Tonjukuknak emelt sztélét és kőszobrokat már a kezdetektől kőkerítés védte.

Mongol-kori kőbálványok, Höhhot

A türkök fővárosát még nem sikerült megtalálni, de a kutatók azt feltételezik, hogy az a Bilge kagán emlékmű közelében lehetett. Az ujgurok (744-840) azonban már jelentős és állandónak mondható városokat hoztak létre az Orhon-folyó közelében, közel a türk emlékekhez, és gyorsan elterjedhetett a városi életmód is. Érdekes módon fővárosuk, Kara Balgaszun még mindig kiásásra vár, egy másik, vidéki települést, a Szelenge-folyó partján lévő Bajbalikot azonban már jórészt feltárták a mongol és japán régészek.

Mongol-kor
Szenzációsnak számít az a japán expedíció, amely közel egy évtizede dolgozik a mai Hentij megyében: 1993 óta ássák és rekonstruálják Dzsingisz kán első fővárosának maradványait, Avragot. Ez volt a mongol birodalom első fővárosa, mielőtt még a káni udvar Karakorumba költözött volna. A "második" fővárost, az előbb említett Karakorumot egy német-mongol expedíció tárja fel.

A mongol kor (13-14. század) több újdonságot hozott a középkori Belső-Ázsia kutatásához. D. Bajar régész a kései mongol bálványok lelőhelyét tárta fel, és erről egy monográfiát is írt. Erdenebat szerint a mongol birodalom emlékeinek feltárása teljesen újszerű volt, és különleges emlékek kerültek elő. A tárgyi leletek mindenben igazolták a mongol és kínai krónikák leírásait: 2006-ig 247 fedett sír került elő, és kiderült, hogy előszeretettel temetkeztek barlangokba is.

A mongol régészet eredményeiről szóló könyv 2008. tavaszán várhatóan magyarul is megjelenik, így mind a téma kutatói, mind az érdeklődők megismerhetik Mongólia új régészeti eredményeit.

1. Az ősi barlangoktól a hun nagyvárosokig
2. Előkerült Dzsingisz kán első fővárosa is