Emlékművet kapnak a náci népirtás fekete áldozatai

Az elmúlt pár hónap során Magyarországon is több alkalommal avattak fel botlatóköveket azzal a céllal, hogy a gyalogosok azokban mintegy megbotolva emlékezzenek a holokauszt áldozataira. Egész mostanáig a hasonló kövek a zsidó áldozatok otthonát és az ott élők sorsát szimbolizálták, ám hamarosan első alkalommal emlékeznek hasonlóképp a népirtás más áldozataira, így a feketékre, a homoszexuális, cigány, kommunista és politikai üldözöttekre is.

A projektet vezető Gunter Demnig a Guardian című brit lap tudósítása szerint 12 ezer hasonló követ szeretne elhelyezni Németországban, és az akció eddig sikeresnek mondható. Egyedül München városa utasította vissza a hasonló kövek lerakását, mondván az csak fokozná az antiszemitizmust.

De kire is emlékeznek? A Tanzániában született Bin Adam 10 éves korában lépett be a gyarmati kelet-afrikai adminisztrációba, majd később a német hadseregben szolgált. 1929-ben költözött Berlinbe, ahol szinte azonnal összeütközésbe került a hatóságokkal, akik megtagadták, hogy a korábbi szolgálataiért járó összeget kifizessék neki. Bár kérését elutasították, mégis a maradás mellett döntött: pincérként hotelekben dolgozott, illetve filmekben is statisztált.

Egy német nőt, Maria Schwandert vett feleségül, és három közös gyerekük született: Adam, Annemarie és Bodo. A családja azonban afférjai és az azokból született törvénytelen gyerekei miatt nem volt hosszú életű. 1941-ben "fajok közti házasságszédelgés" vádjával letartóztatták és a sachsenhauseni koncentrációs táborba vitték, ahol 1944 novemberében halt meg.

Az emléktáblát a berlini Brunenstrassén álló háza mellett helyezik majd el, és ezzel párhuzamosan jelenik meg az életéről Marianne Bechhaus-Gerst Őszintén a halálig című könyve. A mű egyben a Harmadik Birodalom feketék elleni fellépését is bemutatja az erőszakos sterilizálásoktól a kivégzésekig.

A 20. század elején a németeknek kiterjedt gyarmatai voltak Afrikában, és amint azt a könyv is bemutatja, a német orvosok gyakran végeztek emberkísérleteket a helyi lakosságon. Az első világháború után aztán amikor a franciák elfoglalták a Rajna-vidéket, sokszor gyarmati fekete katonák vonultak fel a megszálló csapatokban. Ennek eredményeként több száz színesbőrű gyerek született a térségben, akiket később a hitleri propaganda áldozataiként üldöztek: 1937-ben egy tisztogatási akció keretében összegyűjtötték őket, majd altatás nélküli erőszakos sterilizálást hajtottak végre rajtuk.