2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fenyegetésre is házasodtak a középkor végén

2007. szeptember 20. 14:00

1500 körül mintegy 200 házassággal kapcsolatos kérelmet intéztek a Szentszékhez, és a dokumentumok egy része megfenyegetett és leitatott férj-jelöltekről és házasságtörésekről tanúskodik. Erdélyi Gabriella ezeket vizsgálta a Történelmi Szemle 2007/2-es számában.

A középkori kánonjog értelmében a nyilvánosságot nélkülöző házasságok is teljesen érvényesek voltak. A házasság szentségének létrejöttéhez ugyanis elegendő volt, ha a felek szóban kölcsönösen kinyilvánították beleegyezésüket a frigybe. A házassági ügyek Magyarországon a vikáriusi bíróságokhoz tartoztak, ám sajnos a peranyagok, amelyeket a 15-16. századi szentszéki regiszterkönyvek őriztek, gyakorlatilag elpusztultak. A római fórumra kerülő dokumentumokból azonban érdekes történetekre derülhetett fény.

A világi gyakorlatban a házasság folyamata az eljegyzéssel kezdődött. Az egyik esetben Nemes István, akiről úgy tűnt, hogy a papi pályát választja, végül eljegyzésre adta fejét. Egyik levelében be is számolt a szertartásról: "mások jelenlétében megkérdezték tőle, hogy szereti-e a lányt, amelyre azt felelte, szeretem, majd a következőt mondta, jóllehet nem emlékszik rá, hogy jövő vagy jelen idejű érvénnyel: feleségül fogom venni, illetve veszem." Nem véletlen az igeidők használata, mivel az akarat jövő idejű szavak általi kifejezése voltaképp az eljegyzést jelentette. Ez jelen esetben annál is inkább érthető, mivel a menyasszony mindössze hét éves volt.

Az egyház elvárása szerint a beleegyezés az önkéntességen és a kölcsönös szereteten alapult (volna), de ennek hiányára való hivatkozással többen érveltek. Így tett Nemes Szencsei László, aki azt hangsúlyozta, hogy "inkább félelemből, semmint szerelemből" mondta ki az igenlő szavakat, amikor nyolc évesen eljegyeztették vele Káplán Kelemen Luca nevű leányát. László nem is tudott volna nagyon mit tenni, mivel korán árvaságra jutott, az após meg - állítólag - két választás elé állította. Ha beleegyezik, akkor segít megszerezni atyai örökségét, ha nem, akkor halállal lakol. Szabó Gergely azzal kívánta kilépni a házasságából, hogy "nem szerelemből, hanem földi javak végett" döntött a frigy mellett.

Többen hozták fel mentségül, hogy a házasságot nem hálták el. Csázmai Miklós fia Tamás is arra hivatkozott, hogy voltaképp egy cselszövés áldozata lett. Papnak készült, de egy közeli plébános egy egyedülálló nőt akart elvetetni vele. Ezért Tamást a házába hívta, és olyannyira leitatta, hogy "nem tudta mit cselekszik, értelmét és látását is elveszítve". Ekkor a pap a férfiút ágyba fektette, és hívta a nő rokonait, hogy Tamás a nővel aludt. A rokonok ezt elhitték, és másnap reggel szembesítették a keserű valósággal. Tamás kezdetben ellenállt, de amikor új famíliája halállal fenyegette, visszakozott. Ezután arra kényszeríttették, hogy valójában a nővel aludjon. Négy napon át együtt is feküdtek. Kezdetben nem történt semmi, de a nő addig fenyegette, hogy ha nem végzi el a "kötelességét", akkor halál fia lesz, hogy Tamás végül beadta a derekát. Érdekes, hogy a jogi szakértők végül elfogadták érvelését, és feloldották a házasság köteléke alól.

A városi és az úriszéki törvényszékek házasságtörésért a nőket és a férfiakat egyaránt halállal sújtották. A bártfai Szent Egyed-templom Szent Erzsébet-oltárának az igazgatója egy korabeli eset elbeszélésével próbálta jobb belátásra bírni egy asszonyt és egy szeretőjét. Kassán ugyanis Márton feleségét, Barbarát vízbe fojtották, szeretőjét meg lefejezték. Ugyanakkor az ilyen drasztikus büntetések ritkák lehettek, mivel a kassai történet mesélni valónak bizonyult. A házasságtörési esetek jelentős része megegyezéssel végződött, ezért gyakran nem is került sor ítélethirdetésre. Ugyanakkor arra is vannak adatok, hogy a férjek in flagranti kapott feleségük "hirtelen felindulásból", vagy "túlcsorduló fájdalomból" elkövetett megölése miatt kérték a római engedélyt második házasságuk előtt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár