A szovjet államvédelem is használta a buchenwaldi tábort

Az NKVD táboraként élt tovább

A táborba került zsidó (mintegy 15 ezer Magyarországról), jehovista, köztörvényes bűnöző, homoszexuális, szövetséges és szovjet hadifogoly (utóbbiakat szinte kivétel nélkül agyonlőtték) és igen nagy számban politikai foglyok (legtöbbjük túlélte a háborút). A táborban raboskodott Ernst Thälmann német kommunista vezető, Bruno Bettelheim pszichológus, Léon Blum volt francia kormányfő, a Nobel-békedíjas Elie Wiesel, továbbá Jorge Semprun író és az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre.

A tábor első parancsnoka Karl Otto Koch SS-ezredes volt, akit 1944-ben korrupció miatt letartóztattak, ügyét ironikus módon épp Buchenwaldban tárgyalták és itt végezték ki. Nála is nagyobb hírhedtségre tett szert felesége, Ilse Koch: "a buchenwaldi szajhaként" emlegetett asszony a női fegyőrök parancsnokaként saját kedvtelésére kínozta a rabokat, s a soha be nem bizonyított, de ma is élő szóbeszéd szerint a különleges tetoválású foglyokat megölette és bőrükből lámpaernyőt készíttetett. (A háború után életfogytiglani börtönre ítélték, a rácsok mögött lett öngyilkos 1967-ben.)

A tábort a nácik 1945. április 8-án részlegesen kiürítették. Az evakuálást nem tudták befejezni, mert a foglyok fellázadtak, így már ők fogadták április 11-én az amerikai hadsereget. Buchenwald gyászos története azonban nem ért véget: a szovjet megszállási övezetbe került tábort nem szüntették meg, hanem 1945 augusztusától 1950-ig az NKVD, a szovjet államvédelmi hatóság működtette. Főként háborús bűnösöket tartottak itt fogva, de kisebb számban kerültek közéjük ártatlanul feljelentett, tévesen azonosított emberek és a kialakuló kommunista rendszer ellenségei is. Hivatalos szovjet adatok szerint 28 ezer foglyot őriztek itt, közülük 7113 halt meg.

Buchenwald területén 1958 óta múzeum és emlékhely található.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

1. Mindenkinek amit megérdemel
2. Az NKVD táboraként élt tovább