Parancsra lett kurta Hitler bajusza
2007. május 8. 10:00
A történelem egyik leggonoszabb arcszőrzetét egy új kutatás szerint az első világháborús lövészárkokban alakították ki.
Korábban
Hitler egyik első világháborús bajtársának kiadatlan naplójából derül ki, hogy mi volt az oka a különleges választásnak - állítja Stefan Erndting történész, aki a Marbachi Levéltárban találta meg Alexander Moritz Frey `Der unbekannte Gefreite - persönliche Erinnerungen an Hitler` (Az ismeretlen közlegény - személyes emlékek Hitlerről) című - fiktív elemekkel kiszínezett - írását.
Az életrajzból kiderül, hogy bár Freynek baloldali érzelmei miatt 1933-ban távozni kellett az országból, mégsem tartotta Hitlert a háborúban gyávának, bár bátornak sem vélte, szerinte ugyanis a későbbi Führer egyszerűen egyikre sem volt hajlamos. Szerinte Adolf mindig készenlétben állt és feszülten várakozott, és csak magával volt elfoglalva. Ápolóként szolgálva Frey egyszer ellátta őt, amikor beteg volt, és kérte hogy keressen fel egy orvost is. Hitler azonban ezt nem tette meg, mondván nem venné jól ki magát, ha betegnek látnák a bajtársai.
Frey megörökítette, hogy amikor a britek mustárgázt kezdtek használni, a német gyalogságban bevezették a gázmaszkok használatát, amely azonban nem tette lehetővé a tömött porosz bajuszok viselését. Hitlernek ezért parancsba adták, hogy kurtítsa meg azt, hogy jól viselhesse a maszkot. Ha ezt a parancsot nem adták volna neki, akkor az is lehet, hogy ma Hitlerre egy nagybajuszú diktátorként emlékeznénk - állítja Frey. A könyvből végül azt is megtudhatjuk, hogy a háború befejezése után gyakran találkoztak Münchenben, ahol Hitlerék megpróbálták őt is beszervezni.
Az pedig már csak a történelem iróniája, hogy a későbbi diktátor hiába vágta le a nagy bajszot, a gáztámadást nem úszta meg: a háború vége előtt egy 1918-as támadás után időlegesen megvakulva került kórházba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.