Az ókori pucérság sokrétű jelentése

Az antik meztelen szobrok a mai kor emberében azt a képzetet keltik, hogy az ókori görögök sohasem viseltek ruházatot - olvasható a LiveScience című angol nyelvű hírportálon. `A görög férfiak nem járkáltak ruhátlanul a városban, s nem lovagoltak meztelenül, ahogy nem vonultak hadba sem fedetlen testtel. A legtöbb helyzetben a ruhátlanság fel sem merült mint lehetőség, a csatában pedig a meztelenség az öngyilkossággal volt egyenlő` - vélekedik Jeffrey Hurwit, az Oregoni Egyetem kutatója, aki tanulmányát az American Journal of Archaelogy című tudományos folyóiratban publikálta.

Az amerikai tudós szerint azonban az antik görögök igenis időnként megszabadultak tógáiktól. A férfiak leplezetlenül mulatoztak a szümpozionnak nevezett lakomákon, s a meztelenség általános volt az atlétikai pályán, valamint az ókori olimpiai játékokon is.

Az antik görög képzőművészetben a meztelenség számtalan formája   különböztethető meg, amelyek mást és mást jelentettek. A harcosokat gyakran, bár nem mindig, fedetlen testtel ábrázolták a művészek, akik ezzel jelenítették meg azt a fizikai erőt és bátorságot, amelynek révén a hősök győzedelmeskedhettek ellenségeik felett.

Az antik szobrászok ugyancsak meztelenül ábrázolták a legyőzötteket, a haldoklókat és az elesetteket - ebben az esetben a ruhátlanság a sebezhetőség, esendőség kifejezésére szolgált. Gyakorta ábrázolták fedetlenül a rabszolgákat is, akik verítékező teste, megfeszített izmaik a nehéz fizikai munkát volt hivatott megjeleníteni. Az istenek és magas rangú személyek esetében pedig a meztelenséggel néha az ábrázolt személy társadalmi helyzetére utaltak az alkotók.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)