15 percig híres volt a pop-art atyja
2007. február 22. 18:00
Húsz éve, 1987. február 22-én halt meg Andy Warhol, aki a fogyasztói társadalom kultúrhírnöke, a pop-art atyja, kor- és kórtünet volt.
Korábban
Egy botrányos polihisztor élete
Andrew Warhola néven született Pittsburghben szlovákiai rutén szülőktől 1928. augusztus 6-án. Beteges gyerek volt, nyolcévesen skarlát szövődményeként Vitus-kór támadta meg, amely pigmenthiányt okozott bőrében - különös fehérsége azonban később nem vált hátrányára, csak fokozta körülötte az amúgy is felfokozott érdeklődést. Ugyancsak betegágyában kezdett el rajzolni, filmsztárok képeit gyűjtötte és a rádiót hallgatva érdeklődött a show-biznisz iránt. 1949-ben költözött New York-ba és reklámgrafikus lett. Ebből a szakmából született sajátos művészete, amelynek alapját a mindennapi tárgyak és produktumok képezték.A Campbell leveskonzervről ma már szinte az egész világnak inkább Warhol jut eszébe, mint maga az előre gyártott étel, és az Amerika egyik jelképéből, a Coca Colás üvegből is képes volt műalkotást létrehozni, már-már "fallikus szimbólumként" beállítva azt. Ő volt az első, aki képeit, a legendás selyem szitanyomatokat, Elvis Presley, Marilyn Monroe és Elisabeth Taylor ma már 20. századi "ikonként" emlegetett portréit, sorozatban kezdte gyártani, egyúttal minimalizálva saját alkotói tevékenységét.
Önmagát "gépnek" minősítette, jellemző, hogy New York-i alkotóműhelyét is Factory-nak, azaz "gyárnak" nevezte el. A Factory sztárjai, köztük Gerard Malanga fotós-képzőművész, Edie Sedwick modell vagy az énekes-színésznő Nico, külön kasztot képviseltek a New York-i művészvilágban. Közben a "Mester" meghirdette máig érvényes, sőt, a médiaglobalizáció gyorsulásával egyre érvényesebb mondását, mely szerint "mindenkinek joga van 15 perc világhírre".
Warhol szinte minden művészeti ágban kipróbálta magát, és mindegyikkel alaposan arcul csapta a közízlést. Filmjei között voltak több órás, közönségriasztó alkotások, mint az Evés, vagy az Álom, elkészítette a maga Frankenstein, Tarzan és Drakula-változatát. Legnépszerűbbnek mondható munkája, az 1966-ban készült Chelsea Lányok két 16 milliméteres film párhuzamos vetítéséből és egymás hangcsíkjainak keveréséből állt. Több műve, mint a Magányos Cowboyok, a Blue Movie szexuális tartalmával okozott botrányt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.