Műemléki védettséget kapnak a somogyhárságyi kőkeresztek
2007. február 16. 09:30
Újabb negyven építészeti érték kerül műemléki védettség alá; többnyire lakóházak és templomok vannak a védetté nyilvánított műemlékek között.
Korábban
Védettséget kapott |
A 40 építészeti emlék közül összesen 13 budapesti, a többi vidéki városokban, településeken található: Bódvaszilas és Tura magtáraival, Somogyhárságy kőkeresztjével, Szentgáloskér és Mezőhegyes sírkápolnáival, míg a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Pécs három műemlékével, köztük Zsolnay Vilmos emlékszobrával kerül fel a listára - sorolta Durczi Zsuzsanna hozzátéve, hogy a 2010-es projekt miatt a jövőben szeretnének több Baranya megyei helyszínt előtérbe helyezni.
Hozzátette: mintegy 2000 kérelem közül választották ki a most védettség alá kerülő 40 építészeti értéket. A szokatlanul sok templomi és kegyeleti jellegű építmény miatt ez akár "szakrális típusú csomagnak is tűnhet", de "új, modern gondolkodás irányába is mutat" az, hogy nemcsak klasszikus stílusú házakat, hanem XX. századi építményeket is besoroltak a védett műemlékek közé - jegyezte meg KÖH munkatársa.
Vannak persze olyan épületek is, amelyeknek megszűnik a védettségük, a mostani "csomagban" azonban csak két ilyen van: az ábrahámhegyi présház-pince, amelyben néhány éve tűzvész okozott pusztítást és a tápiószelei volt Káldy-kúria, amely annyira életveszélyessé vált, hogy le kell bontani - tette hozzá Durczi Zsuzsanna.
Varga Kálmán, a KÖH elnöke az MTI-nek elmondta: az utóbbi években nagyobb hangsúlyt fektettek az építészeti emlékek védetté nyilvánítására. Korábban tíz év alatt fele annyi épületet sem vontak védelem alá, mint amennyit az elmúlt három-négy esztendőben - mutatott rá. Tájékoztatása szerint Magyarországon mintegy 12 ezer védett műemléket tartanak számon.
A hivatal MTI-hez eljuttatott statisztikai adatai szerint tavaly 99, 2005-ben 208, 2004-ben 38, 2003-ban 53, 2002-ben 34, 2001-ben 22, 2000-ben 31, 1999-ben 75, 1998-ban egy, 1997-ben 10 épület került fel a védett műemlékek listájára.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap