A vörösterror 133 napja

A Nagy Testvértől retteghetünk egy londoni múzeumban

2007. február 15. 09:30

"A kémkedés tudományáról" nyílt kiállítás a londoni Science Museum falai között: mindezt időszerűvé teszi az egyre inkább terjedő megfigyelés.

A múzeum régebben indította meg az egyes különleges témák tudományáról (The science of...) szóló sorozatát, ebben került most terítékre a kémkedés. A sorozatban előzőleg a földön kívüli élőlényekről volt szó, jövőre az éghajlati változások következnek. A mostani pedig `olyan kérdést érint, amely mindenkit érdekel, hiszen ki ne akart volna valamikor kémkedni?` - fejtette ki Sara Milne, a múzeum egyik vezetője, e tematikus kiállítások gazdája.


Csupán a fantázia szüleménye

"A kémkedés valódi arcát mutatjuk be. Ez nem egy James Bond-film, a mesterség igazi eszközeit állítjuk ki. A látogatók közül mindenki lehet kémtanuló, próbálkozhat kódolt üzenetek megfejtésével, titkos információk megszerzésével, vagy önmaga álcázásával"
- állítja Milne. A vendégek megismerkedhetnek a rejtett mikrofonokkal, a különböző nyomkövető eszközökkel, kamerákkal, azokkal a berendezésekkel, amelyekkel távolról is le lehet olvasni, mit ír a megfigyelt személy a számítógépén.

A Science Museum vállalkozásának különös időszerűséget adtak a legutóbbi időszak terrorcselekményei nyomán bevezetett rendőri intézkedések, amelyekkel kapcsolatban több jelentés is felhívta a figyelmet a megfigyelési rendszerek veszélyeire. Nagy-Britanniában ma már minden 14-ik lakosra jut egy felügyelő kamera, ezzel egyikévé vált azoknak az országoknak, ahol a legáltalánosabb az állampolgárok megfigyelése. A kormány újabb intézkedéseket tervez, biometrikus személyi igazolvány, digitális útlevél és DNS-adatbázis bevezetésével.

A kiállítás előkészítésében részt vettek az MI6, a brit titkosszolgálat hajdani ügynökei is, köztük Harry Ferguson, aki a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben dolgozott a szolgálatnak, és ma úgy véli, hogy jobban kellene garantálni a magánélet szabadságát. Ferguson szerint az elektronikusan szerzett információk feldolgozása nagy tömegük miatt mind nehezebbé válik, ezt bizonyítják a 2001. szeptember 11-i merényletek is (az amerikai titkosszolgálat számos ezekre utaló adattal rendelkezett, de ezek elvesztek az adatok tengerében).


A valóság kevésbé szép oldala: A mások élete

Ferguson véleménye szerint vissza kellene térni a hidegháború bizonyos kémkedési technikáihoz, több ügynökre lenne szükség a terepen, az információk továbbítására ismét több "postaládát" kellene használni, sűrűbben alkalmazni kellene a véletlennek tűnő, valójában jól megszervezett titkos találkozókat, mert az ilyen módon továbbított kémjelentéseket nem lehet elektronikus eszközökkel automatikusan megszerezni. A hajdani MI6-os ügynök abbeli reményének is hangot adott, hogy a kiállítás hatására sok gyerek választja majd jövendő hivatásának a kémkedést - illetve stílszerűen: a kémkedés tudományát.

(Múlt-kor/MTI)
2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!