Burleszkfilmben bohóckodott Kosztolányi

A Halkan szitál a tört fény című albumban 154 fotó mutatja be a költő, író, műfordító, a Nyugat-nemzedék egyik meghatározó alakjának életét - mondta az MTI-nek Erlitz János, a PIM referense, hozzátéve, hogy a képek alatt található rövid leírásokból az is kiderül, hogy pontosan hol és mikor készült a felvétel, illetve kik láthatók még rajta.

A Kosztolányi Dezsőről 1929 nyarán készült háromperces némafilmfelvételből 8 képkocka került a kiadványba. A költő I. kerületi Tábor utcai házának felújításakor, 16 milliméteres filmre rögzített képsoron Kosztolányi Dezső a családja körében egy burleszkjelenetet ad elő - idézte fel Erlitz János.

Megjegyezte: az album tartalmazza annak a levélnek a részletét is, amit Kosztolányi az építkezés menetéről írt jó barátjának, Füst Milánnak. Mivel Kosztolányi neves közéleti személyiség volt, a Nyugat 1908-as indulásától - Tóth Árpád, Babits Mihály, Karinthy Frigyes és Füst Milán mellett - a lap állandó szerzőjeként több hivatalos felvétel is készült róla. Az albumban ugyanakkor a költő fiatalkori képei is megtalálhatóak, amelyeken mások mellett Csáth Géza társaságában látható az ifjú Kosztolányi.

A felvételek a PIM Fotótárán kívül magángyűjteményekből, múzeumoktól és egyéb intézményektől kerültek elő. "Őrületes nyomozó- és gyűjtőmunka volt" - utalt Erlitz János a kötetet szerkesztő Kovács Ida fotótárvezető munkájára. A Halkan szitál a tört fény a második kötete annak a sorozatnak, amelyben a PIM Fotótárának anyagát mutatják be. Az első album a József Attiláról fellelhető összes fényképet tartalmazta. Az Idesereglik, ami tovatűnt című könyv 2005-ben, a költő születésének századik évfordulóján jelent meg.

Az 1980-as években már felmerült egy ilyen sorozat elkészítésének ötlete, akkor azonban csak a József Attilát bemutató első kötet összeállításáig jutottak. A költő születésének tavalyelőtti évfordulóján döntöttek úgy, hogy felújítják a szériát, azóta pályázat útján szereznek forrást a költséges kiadvány elkészítéséhez - mondta Erlitz János. A sorozat célja, hogy "játékos, izgalmas adatokkal színesítse a költőkről kialakult képet" - hangsúlyozta a PIM referense.

A kötet bevezetőjét Fráter Zoltán irodalomtörténész írta, a mű végén pedig ikonográfia található, amelyben az egyes felvételek részletes adatai - helye, ideje, készítője, és a fotón látható személyek nevei - olvashatók, valamint az, hogy a képet hol őrzik.

(Múlt-kor/MTI)