A magyar gépjárműgyártás atyja: 155 éve született Csonka János

A magyar gépkocsigyártás virágkora

Csonkáék jelentős közös alkotása volt az automatikus csőgyújtással működő motor és a gázkalapács is. Csonka a múlt század elején rendezte be a műegyetem új mechanikai-technológiai laboratóriumát. Több anyagvizsgáló gépe közül a Rejtő Sándorral együtt szerkesztett papír- és szövetszakító gépe a legismertebb.

Csonka-féle tricikli postással, 1900

Az 1900-as években főleg járműveket - motoros triciklit, majd 1905-ben a Postának levél- és csomaggyűjtő autót tervezett, ettől az időponttól számítják a magyar gépkocsigyártást. Ez négyütemű, négyhengeres és vízhűtéses motorral ellátott jármű volt, amely átlagosan 26 km/óra, maximálisan 35 km/óra sebességet ért el. Csonka 1909-ben kezdte meg kisautóinak tervezését, emellett elkészítette az első magyar kompresszoros motort, tervezett továbbá csónak-, bányamozdony-, sínautó- és tűzoltóautó-motort, autóbuszt és személygépkocsit is.

A motorgyártásban ő alkalmazta először az alumíniumot, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást és a vezérelt szívószelepet. A műegyetemi tanműhely rohamos fejlődését a vezető gépgyárak nem nézték jó szemmel, s tiltakoztak Csonka ipari tevékenysége ellen, ezért motorterveit 1912-ben eladta a Rökk István gépgyárnak, a Magyar Wagon- és Gépgyárnak és a Magyar Általános Gépgyárnak.

Csonka-féle csomagszállító autó, 1904

1924-es nyugalomba vonulása után háza alagsorában saját készítésű szerszámgépeivel gépműhelyt nyitott, ahol motorokat gyártott. A műhely gyorsan fejlődött, alkalmazottainak száma 1938-ban elérte a 300 főt. Bár már 1935-ben felmerült a gyáralapítás terve, a Csonka János Gépgyára Rt. csak 1941-ben, Csonka halála után jött létre, ez volt a későbbi Kismotor- és Gépgyár.

Csonka állította össze az első magyar automobil szakszótárt, műszereket, mérő- és anyagvizsgáló berendezéseket is tervezett. Utolsó szabadalmát 1935-ben, 84 éves korában nyújtotta be egy láncfűrészre. Sokoldalú és magas színvonalú tevékenységének elismeréseként az egyszerű gépész-kovácsnak engedélyezte a Mérnöki Kamara, hogy használhassa a gépészmérnöki címet.

Csonka János 1939. október 27-én halt meg Budapesten. Nevét viseli a Csonka János-díj, amellyel a magyar járműipar műszaki fejlesztésében kiváló eredményt elérő szakembereket jutalmazzák. Portrészobra, Vasas Károly alkotása a budapesti Közlekedési Múzeum előtt áll.

(Múlt-kor/MTI)

1. A karburátor mestere
2. A magyar gépkocsigyártás virágkora