Ítéletet hirdetnek a magyar egyháziak ügynökaktáiról

A per előzménye, hogy 2005-ben, Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival. Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.

Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény értelmében ilyen esetekben a levéltár az alperes. A szabályozás szerint a bírósági döntés ellen azonban fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba. Így alperessé vált Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.

A törvény megfogalmazása szerint `közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította`. Az egyházi vezetők korábban ellenkeresettel éltek az újságíró keresete ellen, és többük jogi képviselője azt hangoztatta: nem politikai, hanem erkölcsi értelemben nyilvánít véleményt az egyházuk.

Kozák Dániel a keddi tárgyaláson azt mondta: nem véletlenül lettek kiválasztva az alperesek, mint a négy nagy magyarországi történelmi egyház vezetői. Utalt arra, hogy a négy egyház közül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte közszereplői mivoltát, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.

Erre válaszul a katolikus egyházi vezetők jogi képviselője azt mondta: a törvény szerint az érintett személy maga dönthet arról, hogy közszereplőnek tekinti-e magát. Hozzátette: az nem hivatkozási alap, hogy Bölcskei Gusztáv mit nyilatkozott ez ügyben, mert az az ő saját, egyéni döntése volt. A per határozathirdetését január 25-re halasztotta a bíróság.

Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték, februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom-budapesti érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett paptársairól.

(Múlt-kor/MTI)