2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Áthelyezik a szovjet katonasírokat Észtországban

2007. január 15. 08:45

A balti országban lebontanak több második világháborús szovjet emlékművet, és a temetőkben nyugvó elesett szovjet katonák földi maradványait is máshol helyezik el.

Az új törvény szerint a tetemeket abban az esetben szállíthatják el eredeti nyughelyeikről, ha közelükben közintézményt építenek, de áthelyezésükhöz `biztonsági megfontolások` is elegendőek. A tallinni parlament szerdán, kétharmados többséggel fogadta el végleg a jogszabályt. A törvénytervezetet főként a nemzeti érzelmű ellenzéki politikai erők - a Haza Szövetsége (Isamaaliit), a Republikánus Párt, az Észt Reformpárt és a Szociáldemokrata Párt - kezdeményezték.

Andrus Ansip kormányfő szerint az új törvény megalkotásával jogi lehetőség nyílik arra, hogy elbontsák Tallinn központjában azt a szobrot, amely az Észtországot a hitleri megszállástól felszabadító szovjet katonáknak állít emléket. A Vörös Hadsereg több katonája nyugszik az emlékmű alatt, amely egyúttal a köztársaságban élő orosz háborús veteránok és támogatóik találkozóhelye. Ugyancsak kihantolhatják és más helyre szállíthatják a Tonismägi dombon lévő temetőben végső nyugalomra helyezett szovjet katonák földi maradványait.

Az emlékművita Észtországban májusban lángolt fel. Radikális-nemzeti szervezetek tömegmegmozdulást rendeztek a tallinni emlékmű elbontását követelve. Ezt követően megbecstelenítették a bronzból készült szobrot. Kalle Laanet belügyminiszter az egyre durvább cselekmények láttán betiltatta a szovjet emlékmű körüli tüntetéseket, és annak helyszínén állandó rendőri őrizetet rendelt el. A törvény miatt az észtországi orosz lakosok valószínűleg tiltakozni fognak.

Az észt emlékművitának diplomáciai vetülete is van, ugyanis az orosz törvényhozás alsóháza, a duma novemberben azt közölte, hogy befagyasztja kapcsolatait az észt parlamenttel, ha az elfogadja az emlékműtörvényt.

A kérdés nálunk sem ismeretlen: nemrég Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke fogadta Szűrös Mátyás volt köztársasági elnököt. A találkozón szó volt a kisiklott, más szóval befejezetlen magyarországi rendszerváltásról. Patrubány Miklós kitért a Szabadság téri szovjet emlékmű tárgyában zajló népszavazási kezdeményezésre. Szűrös Mátyás kijelentette: egyetért azzal, hogy az emlékművet el kell költöztetni a Szabadság térről egy temetőbe, ahol Magyarországon elesett szovjet katonák nyugszanak. Ezt követően Szűrös Mátyás támogatólag aláírta a Deport '56 által kezdeményezett népszavazás aláíróívét.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár