Őrizetben az argentin halálosztagos
2007. január 10. 15:00
Őrizetbe vettek hétfőn Buenos Airesben egy nyugalmazott rendőrfőnököt azzal a gyanúval, hogy egy halálbrigád vezetője volt az 1970-es években.
Korábban
Emberjogi csoportok szerint a Három A 1973 és 1976 között legalább 1500-at meggyilkolt az akkori kormánnyal (Isabel Perón kormányával) szemben álló ellenzékiek közül. A spanyol rendőrség - az argentin vizsgálóbíró által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján - nemrégiben nyakon csípte Valencia környékén a halálosztag egy másik feltételezett vezetőjét, Rodolfo Almirónt is. Az argentin vizsgálóbíró szerint mind Morales, mind pedig Almirón emberiesség elleni bűntettekkel gyanúsítható. A halálosztag "eszmei irányítója" José López Rega, Isabel Perón kormányának népjóléti minisztere volt, ő azonban nem vett részt a "műveletek" irányításában. Az osztag kifejezetten azzal a céllal létesült, hogy likvidálja a baloldali szervezetek vezető személyiségeit.
1976 márciusában oszlatták fel a röviden csak Három A-ként (Alianza Anticomunista Argentina) emlegetett osztagot, de állományának nagy része beolvadt az 1976 márciusában hatalomra jutott katonai junta titkosszolgálatába. A vizsgálóbíró nem zárta ki annak lehetőségét, hogy beidézheti vallomástételre Isabel Perón (Isabel Martínez de Perón) exelnököt is, aki férjének Juan Perón elnöknek a halála (1974) után átvette az államfői címet. 1976 március 24-én a hadsereg vértelen puccsal megbuktatta Isabel Perónt, utána öt évig házi őrizetben tartotta, majd Spanyolországba száműzte. Azóta is Spanyolországban él.
Mintegy 13 ezer embert tartanak nyilván hivatalosan eltűntként vagy a hét évig tartó katonai diktatúra halálos áldozataként. Egyes emberi jogi csoportok szerint a diktatúra halálos áldozatainak tényleges száma közelebb áll a 30 ezerhez.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap