A vörösterror 133 napja

Az olasz gótika legnagyobbja: 670 éve halt meg Giotto

2007. január 8. 15:00

Az itáliai festészet kiindulópontja

1311-14 közt Firenzében működött, ekkor festette a Santa Croce templom családi kápolnáinak freskóit. Közülük csak a Peruzzi- és Bardi-kápolnák Szent Ferencről, Keresztelő Szent Jánosról és Szent János evangélistáról festett képei maradtak fenn - méghozzá úgy, hogy idővel lemeszelték őket, s csak a 19. században kerültek elő. Giottónak tulajdonítják a firenzei Bargello palota Dante-portréját is, amely hasonló állapotban került napvilágra és szintén restaurálásra szorult.

1329-33 közt Giotto Nápolyban dolgozott, 1330-ban Róbert király az udvar tagjává, familiárissá tette. Itteni alkotásai elvesztek - bár egyesek a Castel Nuovo kápolnájának freskóit is neki tulajdonítják -, ám a helyi festők átvették stílusának elemeit. Giotto 1334-ben a firenzei dóm mérnöke és a város építésze lett, s saját tervei szerint kezdte el a harangtorony építését, az Andrea Pisano által faragott domborművek némelyikét is ő tervezhette. 1335-36-ban Milánóban dolgozott a világi hívságokat bemutató, mára elpusztult freskókon.

Munkáinak kizárólagos témája az ember, alakjai szenvedélyes résztvevői az áldozathozatal és megváltás nagy keresztény drámájának. Giotto újításai felélesztették az antik eszményeket, de művei a Szent Ferenc hozta új humanitást is kifejezték. Az ókori hagyományokkal telített római festészet s a románkori toszkán plasztika hatása nyomán alkalmazta a fény-árnyék modellálást, a figurák klasszikus nyugalmú megformálását, az építészeti motívumok alkalmazását térképző elemként - s mindezt Cimabue nyomán zárt, kiegyensúlyozott képpé tudta formálni. A kép fókuszába, a ruházat s háttér minimális megoldásaival, a döntő gesztusok és pillantások révén az emberi érzelmeket teszi.

Őt tekintik a későbbi itáliai festészet kiindulópontjának, az európai piktúra egyik vezéralakjának. Giotto volt az első festő, aki vagyont szerzett, híre bejárta egész Itáliát. Sok segéddel dolgozott, szignója csak azt jelenti: a mű az ő műhelyéből került ki.

Az 1997-es földrengés nyomán beomlottak az assisi bazilika boltozatai, Giotto Szent Jeromost ábrázoló remekműve ötvenezer darabra esett szét. A freskót 15 restaurátor ötéves aprólékos munkával, 2,7 millió eurós költséggel állította helyre, élve a számítógépes technológia lehetőségeivel. Padovai freskóit 2001-ben restaurálták. 2000-ben a firenzei dóm altemplomában megtalálták a festő sírját - bár többen ezt is vitatják.

(Múlt-kor/MTI)
2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!