A színjáték befejeződött: 1956 szerepe az orosz hadtörténetben

Zsukov utolsó hadművelete

Október 23-ához érve a szerző a budai Bem-szoborhoz, majd az Országgyűlés épületéhez vezeti olvasóit, ahol Nagy Imre hazatérésre kérte a tüntetőket. A Belgrádból sürgősen hazarepült Gerő Ernő rádióbeszéde, a rádió épületénél lezajlott összetűzés következik a leírásban, jelezve három magyar harckocsinak és katonaságnak a városközpontba érkezését. `A katonák azonban nem voltak hajlandók tüzet nyitni a tömegre és a felkelők oldalára álltak. A harckocsik tüntetők gyűrűjében közelítették meg a rádió épületét, ahol a titkosrendőrség tüzet nyitott, két tisztet megölt` - olvasható a leírásban, amely kitér a tömeg fegyverszerző akcióira, rendőrségi laktanyák, pártbizottsági épületek elfoglalására és `különösen gyűlölt pártfunkcionáriusok felakasztására`.

1956. október 24-én hajnalban szovjet harckocsik jelentek meg a magyar fővárosban. A Déli Hadseregcsoport parancsnoksága Magyarországon állomásozó szovjet katonai egységeknek a felkelés elfojtására való felhasználása mellett döntött. Ugyanezen a napon összeültek Moszkvában a Varsói Szerződés Szervezete országainak kormányfői. Nyikita Hruscsov előzőleg konzultált Pekinggel: Mao Ce-tung hozzájárulását adta bármilyen akcióhoz Magyarország vonatkozásában. Meg kellett azonban még szerezni még a tömbszövetségesek támogatását. A lengyel vezetés egyetértett a szovjet fél javaslataival, a románok és a bolgárok felajánlották segítségüket. Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió a saját erejéből is képes leszámolni Nagy Imrével, sőt tréfálkozott is: "a románok most sietnek harcba szállni, hiszen annak idején már kivették részüket a Kun Béla által 1919-ben szervezett forradalom leveréséből..."

Október 25-én "a parlament épületét őrző szovjet tankok - itt rendezkedett be Nagy Imre - váratlanul tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre, amely azért gyűlt össze, hogy láthassa az új kormányfőt. A barbár akciónak mintegy nyolcszáz áldozata volt, köztük nők és gyerekek. Maga Nagy Imre ekkor a pártközpontban tartózkodott, ahol Mikojánnal és Szuszlovval tárgyalt Gerő leváltásáról és helyébe Kádár kinevezéséről."

Az eseménykrónika szerint Gerő Ernő október 27-én felkereste a szovjet Déli Hadseregcsoport szolnoki főhadiszállását: Kádár János lett a Magyar Dolgozók Pártjának új első titkára, Nagy Imre pedig engedélyt kapott egy többpárti kabinet megalakítására. A kormányfő tűzszünetre szólította fel a felkelőket és a fővárosban harcoló szovjet erőket. "Nem tudta - emlékeztet a kötet szerzője -, hogy Moszkvában Zsukov marsall ekkor már hozzáfogott élete utolsó hadműveleti tervének elkészítéséhez, amely a Vihar fedőnevet kapta és amely három napot adott a magyarországi forradalom elsöprésére. A Kreml az utolsó pillanatig gondosan titkolta valóságos szándékait."

1. Naivitástól mentesen a vasfüggöny árnyékában
2. Hatalmi harcok Moszkvában
3. Zsukov utolsó hadművelete
4. Maléter letartóztatása
5. A Vihar hadművelet