Fenékpuszta - római kori kiállítás
2002. június 24. 02:19
A délnyugat-balatoni térség római kori emlékeit bemutató állandó kiállításnak, valamint egy turisztikai információs irodának adhatna otthont a Keszthelyhez közeli fenékpusztai egykori Festetics-kastély.
Úgy véli: az állami kincstár tulajdonában lévő épület és környezetének hasznosításához a Balaton Fejlesztési Tanácstól, valamint a kulturális minisztériumtól kaphatnának megfelelő anyagi támogatást. Elmondta: még tavasszal megkezdődött a gazzal, bokrokkal benőtt területet megtisztítása, illetve rendbe tették az egykori keresztény bazilika, a magtározó, a kút- és a falmaradványok környékét is.
A Sági Károly-Zákonyi Ferenc szerzőpáros balatoni útikönyve szerint az erőd menti út a rómaiak idején Pannonia nyugati részét kötötte össze a birodalom központjával.
A többször lerombolt és újjáépített erődítményt később három méter vastag fallal vették körbe, amelynek oldala a mainál jóval magasabban álló Balaton vízébe ért.
Az erődítményt később a barbárok, a hunok, a gótok, a longobárdok és a keleti gótok is birtokba vették, majd a honfoglaló magyarok foglalták el utoljára.
Az erőd mintegy 13 hektáros területén a különböző népek számos épületet romboltak, majd építettek újjá, jórészt ugyanazokból a kövekből, így az itt fellelt leletek rendkívül színes történelmi múltról árulkodhatnak. A kövek története egyébként még ma sem ért véget.
Müller Róbert régész, a Balaton Múzeum igazgatója szerint az elmúlt századokban emelt keszthelyi házak jórésze ugyanis éppen a fenékpusztai erődből, illetve annak épületeiből származó kövekből épült.
A régész nemrég kezdett újabb ásatásba a fenékpusztai területen, a Balaton körüli kerékpárút tervezett nyomvonalán.
Ismertetése szerint a július közepéig tartó feltárás után dőlhet el, hogy a bicikliutat milyen módon vezetik majd át a mintegy 2000 éves romok felett.
A szakember a napokban talált rá például egy, az erődítmény felépítése előtt emelt, majd részben visszabontott római kori melegvizes fürdő alapjaira.
A régész úgy gondolja, hogy a mintegy 360x370 méteres területen, az egykori római kori erődítmény helyén célszerű lenne egy régészeti parkot is létrehozni.
Müller Róbert elmondta ugyanakkor azt is: álláspontja az, hogy a korabeli írásokból ismert Valcum nem azonos a Fenékpusztán megtalált erődítménnyel. A szakember szerint a feljegyzett távolságok alapján a Valcumot valahol Marcali irányába kellene keresni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap