Újraavatják a Milleniumi Emlékművet

2004. szeptember 13. 12:06

1897-ben készült el a magyar főváros egyik szimbólumának, a Millenniumi Emlékműnek központi alakja, Gabriel arkangyal szobra. A magyar Országgyűlés az 1896. évi VIII. tc-ben mondta ki, hogy az ezeréves évforduló alkalmából a Városliget és az Andrássy út találkozásának a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állítsanak. Az emlékmű szobrászati megformálására Zala Györgyöt, a kor egyik legkiválóbb művészét jelölték ki, míg az építészeti terveket Schickedanz Albert készítette. Az alkotás nemcsak Magyarországon aratott osztatlan sikert, hanem 1900-ban megkapta a párizsi világkiállítás Grand Prix-ét (Nagydíját) is. Az obeliszk talapzatára 1912-ben került Árpád, majd 1928-ban a többi vezér lovasszobra. Az obeliszk két oldalán lévő félkörökben a magyar történelem kimagasló uralkodói, fejedelmei kerültek. A Hősök tere mai formáját az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus alkalmából nyerte el: akkor távolították el a szobrokat körülvevő növényzetet és szökőkutakat, s akkor alakították ki a ma is látható, jellegzetes díszburkolatot. A millecentenárium tiszteletére, 1996-ban a hét vezér szoboregyüttesét felújították. 2001. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, az emlékmű megszépült szobrait.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait