2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

A Waffen SS-ben szolgált a Bádogdob írója

2006. augusztus 14. 12:30

Az irodalmi Nobel-díjas német író, Günter Grass szombaton ismerte be, hogy tizenhét évesen az egykori náci párt fegyveres alakulatának, a hírhedt Waffen SS-nek a tagja volt.

Forrás: EPA
A 78 éves író, akit leginkább a XX. század egyik legkiemelkedőbb irodalmi alkotásával, a Bádogdobbal azonosítanak, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában először beszélt arról, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban behívót kapott a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába, amely az akkori cseh- és morvaországi protektorátusban teljesített szolgálatot. Grass minderről részletesen beszámol önéletrajzi naplójában, amelyet a göttingeni Steidl kiadó a tervek szerint szeptemberben jelentet meg.

Az író már előzetesen, a tekintélyes konzervatív lapnak nyilatkozva - hatvanegy évvel a háború befejeződése után - felfedte a titkot. Szavai szerint "ki kellett adnia magából" a történteket. Az interjúban beszélt arról, hogy annak idején, tizenhét évesen semmifajta bűntudatot nem érzett, később azonban növekvő szégyen nyomasztotta, s évtizedeken keresztül ezért választotta a hallgatást. Noha a Waffen SS tagjaként egyetlen lövést sem adott le, s - úgymond - közvetlen felelősség nem terheli, a közvetett felelősség mind a mai napig szinte elviselhetetlen terhet jelentett számára. Ezért döntött úgy, hogy megírja önéletrajzi regényét, mert - mint fogalmazott - "végre ki kellett adni magából a történteket." Az eddigi önéletrajzi írásokból Günter Grassról annyit lehetett tudni, hogy 1944-ben légvédelmi kisegítő munkaszolgálatosként kapott behívót, majd Bajorországban amerikai hadifogságba esett.

Günter Grass évtizedek óta a német szociáldemokrácia egyik legkiemelkedőbb személyiségének számít, aki műveiben is azt hirdette, hogy a múlttal való szembenézést nem lehet megkerülni, mert - mint egy interjúban fogalmazott - a múlt újra és újra utoléri az embert. Írásaiban szinte mindig a háború és a totalitárius erőszakuralom rettenetét ecsetelte, az utóbbi években pedig mind gyakrabban és hangosabban hallatta szavát időszerű politikai kérdésekben is.

A világhírű német író beismerését valamennyi német lap címoldalán közölte. A berlini Der Tagesspiegelnek nyilatkozva írótársa, Walter Kempowski azt hangoztatta, hogy a beismerés - mint fogalmazott - kissé megkésve történt. Ugyanakkor védelmébe vette Grasst, idézve azt a bibliai mondást, hogy csak az vessen követ rá, akit semmilyen bűn nem terhel. Grass életrajzírója, Michael Jürgs viszont "személyes csalódottságának" adott hangot, és "egy erkölcsi tekintély összeomlásáról" beszélt.

Megdöbbenést és zavarodottságot váltott ki a pályatársak körében vasárnap az irodalmi Nobel-díjas, világhírű német író, Günter Grass előző napi beismerése. Első nyilatkozataikban a pályatársak többsége óvakodott attól, hogy megkérdőjelezze Grass életművét vagy legalábbis egyfajta erkölcsi ítéletet mondjon Németország legelismertebbnek számító írója fölött. Az állásfoglalásokban - valamint a sajtókommentárokban - ugyanakkor általános értetlenség tükröződött azzal kapcsolatban, hogy Günter Grass miért csak most, hatvanegy évvel a történtek után állt elő a beismeréssel. Ezt a zavarodottságot csak fokozta az a tény, hogy a baloldali szociáldemokrata írót kollégái is úgy tartották számon, mint aki a múlt, beleértve a náci háborús múlt feldolgozását mindig is elsődleges fontosságúnak tartotta, s aki előszeretettel mondott erkölcsi ítéletet a politika fölött.

Az írótársak közül Walter Kempowski azt hangoztatta, hogy a beismerés túl későn jött. Hasonlóan vélekedett egy másik pályatárs, Ralph Giordano, aki azonban hozzátette, hogy nézete szerint Grass belülről már régóta megtette azt, amivel most a nyilvánosság előtt is elszámolt. Számára - mint fogalmazott - Günter Grass egyáltalán nem veszítette el erkölcsi hitelességét. Helmut Karasek irodalomkritikus szerint egy korábbi beismeréssel Grass az irodalmi Nobel-díjat kockáztathatta volna. Azt a díjat, amelyet szerinte Grass minden más német írónál jobban megérdemelt. Karasek a maga nemében `csekélységként` jellemezte azt a tényt, hogy a későbbi világhírű író tizenhét évesen néhány hónapig a Waffen SS tagja volt. A beismerés némileg azonban mégis új fényt vet Grass egész pályájára - fogalmazott Karasek.

Klaus Bölling publicista tartózkodott attól, hogy bármilyen erkölcsi ítéletet mondjon Grass felett. Úgy ítélte meg, hogy a beismerés szemernyit sem csökkenteti irodalmi nagyságát. Ugyanakkor feltette a kérdést: miként fordulhatott elő, hogy egy ilyen rendkívül értelmes ember - akire a németek oly büszkék - mostanáig várt azzal, hogy az évtizedekkel ezelőtt történteket a nyilvánosság elé tárja. Élesebben fogalmazott Michael Wolffsohn történész, aki szerint Grass korábban több kedvező történelmi alkalmat is elmulasztott arra, hogy előálljon a beismeréssel. Makacs hallgatása - nézete szerint - mindenképp leértékeli az író erkölcsi, ha nem is irodalmári életművét. Megmaradnak Grass szavai, nem pedig értékei - fogalmazott a történész.

A hét végén egyetlen politikus sem szólalt meg Grass beismerésével kapcsolatban, így tartózkodott a véleménynyilvánítástól a volt kancellár, Gerhard Schröder is, akit szoros szálak fűztek az íróhoz, s viszonyukat a kölcsönös rokonszenv jellemezte.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár