Az éghajlatváltozás felelős a civilizációk kialakulásáért
2006. július 17. 12:30
Bár a történészek többsége vitatja Nick Brooksnak a címben szereplő elméletét, azt azonban mindenki elismeri, hogy a probléma megközelítése napjainkban különösen hasznos lehet.
Korábban
Civilizáció a szárazság árnyékában
A történelmtudomány egyik legfontosabb feladata feltárni a civilizáció kialakulásának okait. Noha sokan próbáltak választ adni az emberiség történetének egyik legalapvetőbb kérdésére, eddig még senki sem tudott legalább a többség által elfogadott magyarázattal szolgálni.
Az antropológia meghatározza a civilizáció pontos definícióját. Eszerint ahhoz, hogy egy közösség civilizációnak minősüljön, rendelkeznie kell a következő jellemvonások többségével: nagy számú populáció, hierarchikus társadalmi szerkezet, melynek élén az uralkodó vagy vezető tisztségviselő áll, mezőgazdaságon alapuló gazdaság, monumentális építészet és a dokumentálás valamilyen formája. A definíció alapján a legkorábbi civilizációk Mezopotámiában, Egyiptomban, az Indus-völgyében és Kína északi részén alakultak ki, ugyanakkor érdekes, hogy az észak-amerikai indián kultúra, vagy a kelta társadalom eszerint nem tekinthető annak. A kérdés tehát az, hogy az ősközösségekből hogyan alakulhatott ki ez a bonyolult társadalmi komplexitás?
Nick Brooks éghajlatkutató úgy véli, hogy megtalálta a választ. "Az összetett társadalmak felbukkanása egybeesett vagy követte a fokozott szárazság időszakát, amely nyolcezer évvel ezelőtt kezdődött és periódikusan erősödött a későbbi évezredekben" - állítja a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa. Véleménye szerint a globális éghajlatváltozás okozta azokat a mélyreható társadalmi változásokat, melyeket összefoglalóan urbanizációnak, azaz városiasodásnak hívunk. A nagy szárazság rákényszerítette az embereket, hogy olyan területeken csoportosuljanak, ahol van víz. Ez a csoportosulás váltotta ki egy olyan uralkodó elit kialakulását, amelyik aztán felügyelte a javak elosztását és monumentális méretekben építtetett, hogy hatalmát igazolja.
A legtöbb régész és történész azonban elutasítja Brooks elméletét, mondván, hogy az túlságosan leegyszerűsít egy rendkívül összetett kérdést. Szerintük a környezetváltozás önmagában nem generál ilyen mértékű társadalmi átalakulást. Azt ellenben nem vitatják, hogy napjainkban, az egész Földet érintő klímaváltozás idején kifejezetten hasznos lehet a társadalmak viselkedésének ilyen megközelítésű vizsgálata.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Július 10-én ismét SunSet Picnicet rendeznek Ópusztaszeren 13:34
- Politikai allegóriaként értelmezték Vergilius méhekről szóló történetét 12:53
- Háború közben forgatták Szaddám Huszein hatalmas iraki filmeposzát 11:47
- Aranygyűrűk és gazdag sírok kerültek elő egy új thaiföldi lelőhelyről 10:58
- Paul Revere véres metszete a britek ellen fordította az amerikai gyarmatokat 09:19
- Jézus és Mithrász neve is szerepel egy 1700 éves arámi feliraton 07:54
- Huszonegy év alatt tárta fel egy amatőr kincskereső a 16. századi hajó kincsét tegnap
- Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt tegnap














