Az ókori hamisítók profitáltak a pénzügyi válságból

Kifosztották a hamisítók készleteit

Azon a területen, ahol az ásatás folyik, az i.sz. I. és IV. század között egy gall törzs élt, amelyet leigáztak a rómaiak. A 27 valódi pénz közül 22 darab 81 és 192 között vert sestertius, a többi öt dupla sestertius, Marcus Cassianius Latinius Postumusnak, az első gall császárnak a képével, aki 260 és 269 között uralkodott - írta a Le Monde francia napilap.

A hamis pénzek könnyen felismerhetők: más a súlyuk, a formájuk, rossz a kidolgozásuk. A régészek szerint a hamisítás akkor lendülhetett fel, amikor Postumus 263-ban beszüntette a bronzérmék vésését, és az ebből keletkezett hiányt pótolták a hamisítók.

A feltárás helyszíne

Az igazi és hamis pénzeket összekeveredve találták meg a régészek a földben. Véleményük szerint eredetileg külön tárolhatták őket olyan szerves anyagból - szövetből vagy bőrből - készült tokban, amely nyomtalanul bomlott el. További kutatásokra, elemzésekre van szükség ahhoz, hogy válaszolni tudjanak arra a kérdésre: miért ásták el az érméket. Istennek szánt ajándék volt, valakinek a megtakarított pénze, vagy a hamisítók ásták el, amíg nem tudtak túladni rajtuk?

A leletek hírére sajnos megjelentek az ásatásokon a fosztogatók is és további kutatásokat végeztek. Valószínűleg detektorokkal voltak felszerelkezve és 15 mély lyukat fúrva a talajban elvitték mindazt, amit még találtak.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)