Lebukott az ókori pénzhamisító

Nem az első ókori pénzhamisítást, de az eddigi legügyesebbet leplezték le a római La Sapienza Egyetem munkatársai. A Giuseppe Giovanelli által vezetett szakértőknek egy sokáig ezüstnek hitt pénzérme keltette fel a szakmai érdeklődését.

Vizsgálatuk eredményeképpen kiderült, hogy az ókori fizetőeszközt valójában ólomból verték, s valamilyen kémiai eljárással vontak rá egy vékony ezüst réteget. Ez az eljárás azonban különbözik az eddig megismertektől. Nem ráégették tehát az ezüstöt a felületre, s nem is addig kezelték a nemesfémmentes ötvözetet, míg az nem lett ezüstös, vagy aranyos csillogású. Giovanelliék mikroszkopikus szerkezet-elemzése galvanizáló technika használatát mutatta ki, melyet azonban az ókori hamisító nyilvánvalóan még nem ismerhetett.

A rejtély megfejtéséhez végül egy, a galvanizáláshoz hasonló módszert fejlesztettek ki kizárólag olyan anyagok felhasználásával, melyek a lelet keletkezési korában, vagyis az i.e. 3.században is léteztek. Az ólomtárgyat először rézacetátba merítették, majd híg ammóniában feloldott ezüstbe, így végül vékony ezüsthártya vonta be az ólmot.

S habár Arkhimédész törvényét alkalmazva már az ókori kereskedők is tudták, hogyan lehet a súly alapján kiszűrni a hamis pénzeket, egy-két forgalmas napon a csalók is szerencsével járhattak.