225 éve végezték ki Tupac Amarut, az inkák királyát
2006. május 18. 11:30
Kétszázhuszonöt éve, 1781. május 18-án végezték ki a perui Cuzcóban Tupac Amarut, az utolsó inka uralkodó dédunokáját, a spanyol gyarmatosítók elleni legnagyobb latin-amerikai felkelés vezetőjét.
Tupac Amaru felvette őse inka nevét és hagyományos inka ruháit
Dédnagyapját erőszakkal megkeresz- telték, majd nyilvánosan kivégezték, őt megcsonkították, felnégyelték, majd lefejezték |
Az utolsó inka uralkodó, Tupac Amaru ellen a spanyolok 1571-ben indítottak háborút, hogy végleg megtörjék hatalmát és birtokukba vegyék Perut. Tupac Amarut végül elfogták, megkeresztelték, majd nyilvánosan kivégezték. Az inka királyi család tagjai külföldre menekültek, de később engedélyt kaptak a hazatérésre.
Az utolsó inka uralkodó nevét felvevő dédunoka, José Gabriel Condorcanqui 1742. március 19-én született Cuzco tartományban, egy Tinta nevű településen. Jezsuita nevelést kapott, de valójában az indián lakossággal azonosult. Bátyja halála után ő lett Tungasuca és Pampamarca kacikája (örökletes törzsfőnök), s tisztségében nagy megértést mutatott a bennszülöttek szenvedése iránt.
A perui hegyvidék indiánjait keményen dolgoztatták s még keményebben adóztatták a spanyol gyarmatosítók, maradék pénzükből pedig számukra fölösleges árukat kellett venniük. Condorcanqui petíciók tömegével bombázta a spanyol kormányzatot, de nem sikerült elérnie, hogy javuljon a bányákban, textilüzemekben vagy éppen falvakban robotoló indiánok helyzete. A kudarctól elkeseredve felvette őse inka nevét, hagyományos ruháit és szervezkedésbe kezdett. 1780-ban letartóztatta és kivégeztette Antonio de Arriagát, Tinta különösen korrupt és kegyetlen corregidorját (tartományi kormányzóját), kirobbantva a felkelést.
Ez volt a legnagyobb, egyben az utolsó indián lázadás a spanyol uralom ellen és az első, amelyben - még ha kis számban is - kreolok (Latin-Amerikában született spanyolok) is részt vettek. A felkelés Peru déli részéről gyorsan átterjedt Bolíviára és Argentínára. Tupac Amaru 1780. november 16-án az amerikai kontinensen elsőként eltörölte a rabszolgaságot, másnap Sangara falunál megverte a spanyol csapatokat, de nem vonult Cuzco ellen. Ekkori nyilatkozataiban a király hű alattvalójának mondta magát, s igyekezett a kreol előkelők támogatását megtartani, de azok nem bíztak benne, a cuzcói püspök híveivel együtt kiátkozta. 1781. januárjában felvetette a cuzcói alkirályság gondolatát, márciusi leveleiben már inka királynak nevezte magát, csapatai azonban - bár Cuzco ostromába is belefogtak - nagyobb városokat nem tudtak elfoglalni. A mozgalom elvesztette támogatottságát, amikor az indiánok és európaiak közti erőszakká fajult, s a kreolok is ellene fordultak, főleg a városi felkelések és a birtokok elvétele miatt.
Tupac Amaru felkelése ugyan elbukott, de neve és emléke fennmaradt. Az egyik perui gerillamozgalom, a hetvenes években Uruguayban ténykedő városi gerillák, a tupamarók szintén rá hivatkoztak. Neve a fiatalabbak milliói számára mégsem ezért cseng ismerősen, hanem mert róla nevezték el az egyik legnagyobb amerikai rapsztárt, az 1996-ban máig kiderítetlen gyilkosság áldozatául esett Tupac Amaru Shakurt.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap