William Herschel angol csillagász felfedezi az Uránuszt

2004. szeptember 13. 12:06

Ez volt a Naprendszer első olyan nagybolygója, amelyre távcsővel bukkantak, s mindmáig az egyetlen, amelyet véletlenül fedeztek fel. Az Uránusz a Jupiternél és a Szaturnusznál kisebb, a Neptunusszal közel egyméretű bolygó, huszonegy hold és egy egyedülálló gyűrűrendszer veszi körül. A csillagászati és műszaki fejlődés eredményeként 1986 januárjában az amerikai Voyager-2 űrszonda megközelítette a bolygót, felvételeket készített róla és távcsöve felfedezett egy újabb gyűrűt is a megfigyelt kilenc különálló gyűrű mellett. Az Uránusznak - a többi óriásbolygóhoz hasonlóan - nincs szilárd felszíne, voltaképpen egy hatalmas gázgömb, s a továbbított képek alapján egy gyakorlatilag részlet nélküli bolygó. Légkörében szinte semmit nem sikerült megörökíteni (néhány sejthető felhőalakzaton kívül), holott a korábbi megfigyelések arra mutattak, hogy a Jupiterhez hasonlóan sávos szerkezete, nagy ciklonjai vannak. Hogy ilyeneket nem találtak, talán a bolygó hatalmas, 97 fokos dőlésszögének tudható be. A megközelítéskor ugyanis déli pólusát a Nap felé fordította. Fél uránuszi évvel később (azaz 42 földi év elteltével) pedig az északi félteke néz majd a Nap felé. Az Uránusz már korábban felfedezett gyűrűrendszerét is megvizsgálta a Voyager-2, de mérései szerint csak 11 vékony gyűrűív veszi körül a bolygót. A holdak közül a legérdekesebbnek a Miranda bizonyult, amely olyan képet mutat, mintha előbb felrobbant, majd újra összeállt volna. 2003 végén első ízben fedeztek fel szénmonoxidot bolygó légkörében. Ugyanakkor a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a megfigyelt szénmonoxid molekula (CO) minden bizonnyal máshonnan került a bolygóra, például parányi meteoritok révén.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?